Portré
Szersén Gyula
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961–65.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
