Portré
Szersén Gyula
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961–65.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkA senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
InterjúkÖt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
InterjúkA Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó
