Portré
Szersén Gyula
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1961–65.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.
Életút: 1958–61 a Déryné, majd a Vígszínház segédszínésze, 1965– a Nemzeti Színház tagja. 10 évig a Gyulai Várszínház szereplője. Jászai Mari-díj (1986).
Főbb szerepei: Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Páris, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Tar Dezső (Örkény: Sötét galamb), Gaston (Wesker: A konyha), Dr. Kopjáss István (Móricz: Rokonok), Vidal (Illyés: Tiszták), George McBrain (Griffiths: Komédiások), Bálint (Goethe: Faust), Adrian (Shakespeare: A vihar), Fejedelem (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Báró Szalbek (Gyurkovics: Halálsakk), Lovag Stromm Adalbert (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szentgyörgyi Ábel (Sütő: Az ugató madár), Költő (Wyspiański: Menyegző), Jasmin (Sardou–Moreau: Szókimondó asszonyság), Mravucsán (Szent Péter esernyője), Ridegváry Bence (A kőszívű ember fiai), Philly O'Cullen (Synge: A nyugati világ bajnoka),
filmen: Sodrásban (1963), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Zöldár (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), Fényes szelek (1968), Hekus lettem (1972), Rosszemberek (1979), Szívzűr (1981).
Hobbi: horgászat, barkácsolás.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György -
Interjúk
A színházban emberi mondatokat mondanak, és azok hatnak ...
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével Gyulay Eszter