Portré
Ruszt József
színész
játéktér
átdolgozó
jelmeztervező
rendező
díszlettervező
szerző
szövegkönyv
Életrajz
1937. 07. 04.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1957-62.
Életút: 1962-73 Debrecenben dolgozik, közben az Egy. Színpad tagja, 1973-78 Kecskeméten főrendező, 1978-79 részt vesz a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, 1980-82 Szegeden műv. tan.adó, 1982-83 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház egyik alapítója, műv. vez., 1983-84 főrendező, 1984-87 ig.-főrendező, 1987-88 a Nemzeti Színház rendezője, 1988 a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében vesz részt, 1989 Szegeden megalapítja a Független Színpadot, 1990 Bp.-re telepíti, 1994- a Bp.-i Kamaraszínház tagja, 1995- műv. vez. Jászai Mari-díj (1975), érdemes művész (1977), kiváló művész (1985), Magyar Művészetért Díj (1989), Kossuth-díj (1993).
Főbb rendezései: Genet: A cselédek, Tolsztoj-Piscator: Háború és béke, Williams: A vágy villamosa, O'Neill: Amerikai Elektra, Shakespeare: Troilus és Cressida, Schiller: Don Carlos, Marlowe: Doktor Faustus, Kodály: Háry János, Sütő: A szuzai menyegző, O'Neill: Egy igazi úr, Gorkij: Jegor Bulicsov, Katona-Spiró: Jeruzsálem pusztulása, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Madách: Az ember tragédiája, Vörösmarty: Csongor és Tünde, An-Ski: Dybuk, Csokonai: Özvegy Karnyóné, Márton: A római hullazsinat, Marlowe: II. Edward angol király, Mozart: A varázsfuvola, Miller: Alku, Goldman: Az oroszlán télen, Čapek-Čapek: A végzetes szerelem játéka, Calderón: Az állhatatos herceg, Shakespeare: Othello, Strindberg: Haláltánc, Katona: Bánk bán '96.
Hobbi: zene.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1957-62.
Életút: 1962-73 Debrecenben dolgozik, közben az Egy. Színpad tagja, 1973-78 Kecskeméten főrendező, 1978-79 részt vesz a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, 1980-82 Szegeden műv. tan.adó, 1982-83 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház egyik alapítója, műv. vez., 1983-84 főrendező, 1984-87 ig.-főrendező, 1987-88 a Nemzeti Színház rendezője, 1988 a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében vesz részt, 1989 Szegeden megalapítja a Független Színpadot, 1990 Bp.-re telepíti, 1994- a Bp.-i Kamaraszínház tagja, 1995- műv. vez. Jászai Mari-díj (1975), érdemes művész (1977), kiváló művész (1985), Magyar Művészetért Díj (1989), Kossuth-díj (1993).
Főbb rendezései: Genet: A cselédek, Tolsztoj-Piscator: Háború és béke, Williams: A vágy villamosa, O'Neill: Amerikai Elektra, Shakespeare: Troilus és Cressida, Schiller: Don Carlos, Marlowe: Doktor Faustus, Kodály: Háry János, Sütő: A szuzai menyegző, O'Neill: Egy igazi úr, Gorkij: Jegor Bulicsov, Katona-Spiró: Jeruzsálem pusztulása, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Madách: Az ember tragédiája, Vörösmarty: Csongor és Tünde, An-Ski: Dybuk, Csokonai: Özvegy Karnyóné, Márton: A római hullazsinat, Marlowe: II. Edward angol király, Mozart: A varázsfuvola, Miller: Alku, Goldman: Az oroszlán télen, Čapek-Čapek: A végzetes szerelem játéka, Calderón: Az állhatatos herceg, Shakespeare: Othello, Strindberg: Haláltánc, Katona: Bánk bán '96.
Hobbi: zene.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva