Portré
Szabó Gyula
Életrajz
Született: Kunszentmárton, 1930. júl. 15.
Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1950–54.
1945–50 amatőr színész, 1954–96 az Ifjúsági, az Úttörő, a Petőfi, a Jókai, a Thália, az Arizona, a Művész, ill. Thália Színház, 1996– a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, 1979– a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docens
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.
Fontosabb szerepei: Boka (Molnár–Török: A Pál utcai fiúk), Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!), Julien Sorel (Stendhal: Vörös és fekete), Tersánszky: Kakuk Marci, Bíró László (Karinthy: Házszentelő), Brigádvezető (László-Bencsik: Történelem alulnézetben), Woland (Bulgakov: A Mester és Margarita), Milne: Micimackó, Lámsza (Tamási: Ördögölő Józsiás), Bajusz pincér (Kellér: Bal négyes páholy), Fejes: Mocorgó, Mendel Krik (Babel: Alkony), id. Hábetler, id. Zentay (Fejes: Rozsdatemető), Lenin (Satrov: Égszínkék lovak vörös füvön), Göndör Sándor (Tóth: A falu rossza), Bányai Cézár (Holberg: A politikus csizmadia), Ádám (Wojtyla: Az aranyműves boltja), Igazgató (Móricz–Kocsák–Miklós: Légy jó mindhalálig), Sir Patrick Cullen (Shaw: Segítség! Orvos!), Kimball tiszteletes (Brecht–Weill: Koldusopera), Öreg Earnshaw (Brontë: Üvöltő szelek), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), filmen: Ifjú szívvel (1953), Vasvirág (1958), Kölyök (1959), Pár lépés a határ (1959), Tegnap (1959), Alázatosan jelentem (1960), Két emelet boldogság (1960), Az ígéret földje (1961), Félúton (1962), Párbeszéd (1963), Május (1963 tv), A Tenkes kapitánya (1964), Négy lány egy udvarban (1964), Vadkacsa (1964 tv), Antigoné (1965 tv), A tizedes meg a többiek (1965), A gépírók (1967 tv), Hazai pálya (1968), Én, Prenn Ferenc (1969 tv), Szemtől szembe (1970), Rózsa Sándor (1971 tv), György barát (1972 tv), Volt egyszer egy család (1972), Férfiak, akiket nem szeretnek (1975 tv), Dübörgő csend (1977), K. O. (1977), Kinek a törvénye? (1978), Amerikai komédia (1978 tv), Lear király (1978 tv), Éljen az egyenlőség! (1979 tv), Ezer év (1979 tv), Rang és mód (1980 tv), Égszínkék lovak vörös füvön (1982 tv), A zalameai bíró (1983 tv), Kérők (1985 tv), Alkony (1986 tv), Éjféli színjáték (1986 tv), A lepecsételt lakás (1987 tv), Volt egyszer egy úrlovas (1987 tv), A miniszter (1987 tv), Holnapra a világ (1989 tv). Előadóestje: A Biblia forrásai (1990).
Díjak: Jászai Mari-díj (1959, 1962), SZOT-díj (1965), érdemes művész (1972), a filmkritikusok díja (1975), kiváló művész (1981), Budapestért Díj (1996), Kossuth-díj (2000).
-
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.