Amerikai milliomos érkezik a lányával egy képzeletbeli német hercegségbe, amely örök gazdasági gondokkal küzd. A német trónörökös és az amerikai lány között szerelem szövődik – már csak az a kérdés, hogy a hercegség problémái megoldódnak-e, a fiatalok egymáséi lehetnek-e. Thomas Mann a Királyi fenség című igen ritkán emlegetett, ifjúkori, második regénye (az első, 1901-es Buddenbrook ház után) 1909-ben jelent meg. A népmesei, sőt hollywoodi motívumokat sem nélkülöző történet pedig Selmeczi Györgyöt operaírásra inspirálta. Az ősbemutatót a zeneszerző munkásságát jól ismerő, korábban már több operáját színpadra állító alkotó, Szabó Máté rendezi.

Királyi fenség

Történik egy kis német hercegségben, a 19-20. század fordulóján. 

Az udvar a hercegi ház hagyományos, szertartásos életét éli, ám jövőjét sötét felhők árnyékolják be. Az országot gazdasági válság sújtja: rossz az aratás, bezárnak a bányák, a gyógyfürdők alig hoznak bevételt. A rózsák is hiába nyílnak, nem illatoznak.

A Nagyherceg elsőszülött fia, Albrecht kedélybeteg. Egy jóslat szerint félkezű herceg születik, ő lesz a kiválasztott, aki majd áldást hoz az országra. Nagy az öröm, amikor a kis herceg valóban megszületik. A kacska kezű Klaus Heinrich a hercegség reménységévé válik, a derék és béketűrő nép rajong érte. Neveltetése során elsajátítja az udvari etikett szabályait és a hercegi szerep kötelezettségeit. Különös gondolkodású nevelője, Überbein tanár megérteti vele, hogy születése, származása révén hivatása elrendeltetett. 

A Nagyherceg halála után a korona Albrechtre , az idősebb fivérre száll; ő azonban a számára terhes protokolláris tisztséget Klaus Heinrichre ruházza át, egyúttal a „királyi fenség” címet adományozva neki. 

Ekkor tér vissza az Óhazába az Amerikában meggazdagodott, mogorva Samuel Spoelmann, emancipált lányával, Immával. A milliárdos üzletember a gyógyvizektől vár gyógyulást.

Az ifjú herceg rajongva közeledik a független gondolkodású, szépséges Immához. A két magányos fiatal ugyanarra vágyik: kiszabadulni a saját világuk korlátai közül, és diadalmaskodni a hagyomány kényszerítő ereje felett.

A hercegséget egy csapásra megmenthetné az amerikai milliárdos lányának házassága a kacska kezű trónörökössel – frigyre lépne velük a régi, arisztokratikus és az új, modern, polgári világ. A jóslat beteljesedni látszik.

Imma azonban nem hajlandó pusztán udvari díszként élni. Szembesíti Klaus Heinrichet azzal, hogy a hercegség hagyományainak képviselete, a formák, a protokoll, a külsőségek őrzése kevés ahhoz, hogy megtépázott országát kivezesse a válságból. A hercegnek valódi felelősséget kell vállalnia. 

Samuel Spoelmann csalódik szülőhazájában és lányával együtt visszatér Amerikába. 

Klaus Heinrichnek egyedül kell nagy akarattal és alázattal felkészülnie a kormányzásra. De a herceg nincs egyedül, vele tartanak ezrek.

A mesének pedig mégis jó a vége!