Portré
Márta István
színész
fesztiváligazgató
zenei összeállítás
hangszerelte
zeneszerző
zene
Életrajz
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., zeneszerző, tanár, 1972-78, Sugár Rezső tanítványa.
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkAz semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk„Köszönöm, drága jó istenem, hogy ez ma sikerült.”
Blaskó Péter gondolatai az átváltozásról, a függöny mögötti titokról – a színházi alkotás képessége egy olyan fajta tálentum, amit az ember a jóistentől kapott és vele született. És azzal úgy kell sáfárkodnia, hogy kiteljesedjen benne és ez a kiteljesedés a mindenkori nézőknek örömet okozzon. Kozma András -
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter
