Portré
Maros Gábor
színész
Életrajz
Tanulmányok: Bartók Béla Zeneműv. Szakisk., Színház- és Filmműv. Főisk., 1967-71.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.