Portré
Maros Gábor
színész
Életrajz
Tanulmányok: Bartók Béla Zeneműv. Szakisk., Színház- és Filmműv. Főisk., 1967-71.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkAz semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írtákPeter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg. Szegő György -
Interjúk„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András
