Portré
Kornis Mihály
Életrajz
Kornis Mihály (eredetileg Kertész Mihály) író, drámaíró, rendező és tanár.
1949 május 10-én születtem Budapesten. Eredeti nevem Kertész Mihály.
1967-ben érettségiztem az Eötvös József Gimnáziumban.
1967-től 1973-ig szinházrendezést tanultam a Színmuűvészeti Főiskolán.
Főiskolás koromban, 1971-ben és 72-ben színházrendezőként működtem a Kaposvári Csiky Gergely Szinházban. A diploma megszerzése után hátat fordítottam a rendezésnek, és író lettem.
Első novellám, az Apa győz, 1976-ban, a Kortárs folyóiratban jelent meg. A szerkesztőség javaslatára írói nevemül felvettem édesanyám nevét: Kornis Mihály lettem. Előzőleg Petri Györgyön keresztül kapcsolatba kerültem az ugynevezett demokratikus ellenzékkel, és Kenedi János felkérésére felolvasásokat tartottam magánlakásokban. 1978 tavaszán megalapítottam az első magyar szamizdat ujságot, a Naplót. 1979-ben írt Hallelúja címu drámámat 1981-ben mutatta be a Nemzeti Szinház társulata. /Rendező: Zsámbéki Gábor./ Nyomban betiltották, később újra engedélyezték, de rengeteg hercehurca volt körülötte, havonta egyszer, éjszaka játszhatták, satöbbi. A dráma a kritikusok szavazati alapján elnyerte a legjobb magyar dráma díját 1981-ben (és még sok minden egyebet), de a díjakat, politikai-rendori kényszer következtében csak utólag, a rendszerváltás idején, 1989-ben adták át. 1989 óta első sorban író vagyok, műveim folyamatosan jelennek meg Magyarországon és külföldi periodikákban. 2000 őszétől 2001 őszéig a berlini Wissenschaftskolleg Anna Krüger Ösztöndíjával egy évig Berlinben éltem, alkottam. 2002 októberében és novemberében újabb két hónapot töltöttem Berlinben a Porosz Irodalmi Akadémia Wannsee-i alkotóházában.
Első kötet
VÉGRE ÉLSZ
Novellák + Halleluja ’80-as jelzettel 1981-es cenzúrázott kiadás /Szépirodalmi k./
Második kötet
KI VAGY TE /összegyujtött drámák/ 1986, Magvető
Harmadik kötet
A FÉLELEM DICSÉRETE, 1989, Szépirodalmi
Negyedik kötet
KÖRMAGYAR
/Arthur Schnitzler Reigenjével közös kiadás/
1990, Napra-forgó könyvkiadó.
Ötödik kötet
VÉGRE ÉLSZ
bővített és cenzúrázatlan kiadás, 1992, Cserépfalvi kiadó.
Hatodik kötet
NAPKÖNYV avagy Történetünk hőse /regény/ 1994, Pesti Szalon kiadó.
Hetedik kötet
SÓHAJOK HÍDJA 1996, Magvető
Nyolcadik kötet
DRÁMÁK (Újabb összegyűjtött drámák) 1999, Magvető
Kilencedik kötet
DER HELD UNSERER GESCHICHTE 1999, Rowohlt Verlag Berlin
(a Napkönyv német kiadása, fordító: Christine Virag)
Tizedik kötet
Szinházi dolgok szinházi kifejezések miniesszé–lexikona, 2003, Tericum kiadó
Tizenegyedik kötet
Pestis előtt emlékirat és esszék 2003, Novella kiadó
Tizenkettedik kötet
Napkönyv második, javított kiadás, 2004, Tericum kiadó
Tizenharmadik kötet
Vigasztalások könyve tanítások 2005, Tericum kiadó
Tizennegyedik kötet
Végre élsz 2006, Kalligram
harmadik, átdolgozott és teljes kiadás
+ MP3–as CD-n a teljes szöveg a szerző előadásában
Tizenötödik kötet
Kádár János utolsó beszéde 2006, Kalligram
előadás, tanulmány, dráma, dokumentumok
+ normál CD - az MSZMP KB 1989 április 12.-i ülésén elhangzott Kádár beszéd dekódolt hanganyaga
Tizenhatodik kötet
Lehetőségek könyve 2007, Kalligram
+ MP3–as CD-n a teljes szöveg a szerző előadásában életfilozófia, a Vigasztalások könyve második része
Tizenhetedik kötet
Egy csecsemő emlékiratai, Kalligram 2007
+ MP3–as CD-n a teljes szöveg a szerző előadásában szépirodalom - képeskönyv
Tizennyolcadik kötet
Feliratok a fehér égen 2008, Kalligram
esszék, válogatott írások, előadások, blogok
Tizenkilencedik kötet
NEKEM AZ ÉG hazafutás
kisregény, képekkel 2009, Kalligram kiadó
Darabjaimat játszotta a Nemzeti Szinház a Játékszínben, a Katona József szinház, a Vígszinház, a Szegedi és a Miskolci Nemzeti Szinház, a nyíregyházi, az egri, és a nagyváradi színház és a Pécsi Harmadik Színház. A Vígszinház társulata Körmagyarral 1989-ben, Bécsben a Burgtheaterben vendégszerepelt.
A Rowohlt Napkönyv kiadásán kívül számos novellám jelent meg idegen nyelven prózai antológiákban és folyóiratokban, például: Lower East Side Rewiew, Züricher Allgemeine Zeitung, Matrix, Kontakt stb.
Fontosabb Irodalmi díjak
Déry Tibor-díj 1986
József Attila-díj 1990
Soros Életműdíj 1992
Szép Ernő Életműdíj 1999
Kitüntetés
A Magyar Köztársaság Tiszti Közép Keresztje (1995)
Jelenleg a Madách Színház művészeti tanácsadója és a a Magyar Lettre Internationale kuratóriumi tagja vagyok.
Budapest, 2009. május 15.
Kornis Mihály
Képsorozatok
-
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.