Portré
Hámori Ildikó
színész
Életrajz
HÁMORI ILDIKÓ (Budapest 1947. január 26. Férjezett. Gyermeke: Szinetár Dóra 1976.) pályafutását az MTV gyermekszereplőjeként kezdte, majd a Belvárosi Ifjúsági Színpad tagja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett Békés András tanítványaként. A Főiskola után a Thália Színházhoz szerződött, majd 1980-tól a Népszínház tagja volt. 1983-tól a Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának művésze.
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1967-71.
Életút: 1960- az MTV gyermekszereplője, a Belvárosi Ifj. Színpad tagja, 1971-80 a Thália Színház, 1980-83 a Népszínház, 1983- a Nemzeti Színház tagja. Jászai Mari-díj (1980), érdemes művész (1985).
Főbb szerepei: Pávaszem (Weöres: Holdbéli csónakos), Éva (Hubay: Tüzet viszek), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Szophoklész: Antigoné, Johanna (Weiting: Ördögök), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Éva-Mária (Csíksomlyói passió), Clytemnestra (Bornemissza: Magyar Elektra), Babits: Laodameia, Dorine: (Moliére: Tartuffe), Emma asszony (Galgóczi: Vidravas), Nelli (Barta: Szerelem), Johanna (Honegger: Johanna a máglyán), Thenardierné (Schönberg-Boublil-V. Hugo: A nyomorultak), Doroghyné (Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig), Melitta (Hubay-Ránki-Vas: Egy szerelem három éjszakája), Lola (Határ: Elefántcsorda), Charlotte (Hubay: Ők tudják, mi a szerelem), Fanny (Szép E.: Kávécsarnok), Alice (Waterhouse-Hall: Hazudós Billy), Vinczéné (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Maria Tura (Lengyel: Lenni vagy nem lenni), Zsófia főhercegnő (Lévay-Kunze: Elisabeth), Baradlayné (A kőszívű ember fiai), Rickl Mária (Szabó: Régimódi történet),
filmen: Timur és csapata (1960 tv), Hatholdas rózsakert (1970), Férjek iskolája (1972), Sganarelle avagy a képzelt szarvak (1972 tv), Régi idők mozija (1972), Sári bíró (1974 tv), Elektra (1974 tv), Ivan Vasziljevics (1977 tv), Teréz (1977 tv), Boldogság (1978 tv), Cseresnyéskert (1978 tv), Mire megvénülünk (1978 tv), Lear király (1978 tv), Zokogó majom (1980 tv), A canterville-i kísértet (1982 tv), Az út vége (1982 tv), A falu jegyzője (1985 tv), Én és a kisöcsém (1989 tv), Hölgyek és urak (1992 tv).
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1967-71.
Életút: 1960- az MTV gyermekszereplője, a Belvárosi Ifj. Színpad tagja, 1971-80 a Thália Színház, 1980-83 a Népszínház, 1983- a Nemzeti Színház tagja. Jászai Mari-díj (1980), érdemes művész (1985).
Főbb szerepei: Pávaszem (Weöres: Holdbéli csónakos), Éva (Hubay: Tüzet viszek), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Szophoklész: Antigoné, Johanna (Weiting: Ördögök), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Éva-Mária (Csíksomlyói passió), Clytemnestra (Bornemissza: Magyar Elektra), Babits: Laodameia, Dorine: (Moliére: Tartuffe), Emma asszony (Galgóczi: Vidravas), Nelli (Barta: Szerelem), Johanna (Honegger: Johanna a máglyán), Thenardierné (Schönberg-Boublil-V. Hugo: A nyomorultak), Doroghyné (Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig), Melitta (Hubay-Ránki-Vas: Egy szerelem három éjszakája), Lola (Határ: Elefántcsorda), Charlotte (Hubay: Ők tudják, mi a szerelem), Fanny (Szép E.: Kávécsarnok), Alice (Waterhouse-Hall: Hazudós Billy), Vinczéné (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Maria Tura (Lengyel: Lenni vagy nem lenni), Zsófia főhercegnő (Lévay-Kunze: Elisabeth), Baradlayné (A kőszívű ember fiai), Rickl Mária (Szabó: Régimódi történet),
filmen: Timur és csapata (1960 tv), Hatholdas rózsakert (1970), Férjek iskolája (1972), Sganarelle avagy a képzelt szarvak (1972 tv), Régi idők mozija (1972), Sári bíró (1974 tv), Elektra (1974 tv), Ivan Vasziljevics (1977 tv), Teréz (1977 tv), Boldogság (1978 tv), Cseresnyéskert (1978 tv), Mire megvénülünk (1978 tv), Lear király (1978 tv), Zokogó majom (1980 tv), A canterville-i kísértet (1982 tv), Az út vége (1982 tv), A falu jegyzője (1985 tv), Én és a kisöcsém (1989 tv), Hölgyek és urak (1992 tv).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
