Portré
Fodor Tamás
színész
igazgató
játékmester
színpadi változat
író
zene
rendező
díszlettervező
szövegkönyv
Életrajz
Születési hely: Budapest
Iskolák
1960 — 1965 ELTE Bölcsészettudományi Kar Budapest
Szakmai tevékenység
1960–1969 az Universitas együttes alapító tagja, amatőr színésze, rendezője, az Egyetemi Színpad irodalmi, publicisztikai estjeinek egyik szervezője
1965–67 a József Attila Színház színésze
1967–68 a Pannónia Filmstúdió szinkronszínésze
1969–72 az Irodalmi Színpad (Radnóti Színház elődje) tagja, néhány előadás rendezője is
1972–83 a Pannónia Filmstúdióban szinkronfilmrendező
1963–1996 a Magyar Rádióban színészi és rendezői feladatok
1970–71 a Pinceszínházban rendező
1971– az Orfeo együttesen belüli Orfeo Stúdió (1974-től Stúdió „K” néven) vezető, rendező
1982–87 a Zeneművészeti Egyetem ének szakán színészmesterség tanár
1986–94 a Szolnoki Szigligeti Színház rendezője és színésze
1987–90 főrendezője
1988 Jászai Mari-díj
1990–94 országgyűlési képviselő (SzDSz)
1991–1994 az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, tv- és sajtóbizottság alelnöke
1996-2000 a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökségi tagja
1997—2003 az Alternatív Színházak Szövetségének alelnöke
1999—2001 a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja
1999— az ITI Magyar Központja Végrehajtó Bizottságának tagja.
Főbb színházi szerepek
Ruszt József, Kazán István, Ádám Ottó, Taub János, Csiszár Imre, Anatolij Vasziljev rendezéseiben
Filmszerepek
Elek Judit, Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Szabó István, Gothár Péter, Sopsits Árpád, Tímár Péter filmjeiben
Saját darabok
A kastély (Franz Kafka nyomán), Catullus (Füst Milán nyomán), Élektra (Euripidész, Girodoux, Sartre, Grillparzer nyomán) Flandriai csínytevések (Charles de Coster nyomán) Zách Klára (Csáth Géza nyomán); A császár új ruhája (Andersen nyomán); Marcello és Camillo (Beckett nyomán, Szeredás Andrással közösen
Főbb rendezések
Büchner: Woyzeck, Leonce és Lena, Genet: Balkon, Csáth Géza: A Janika; Schnitzler: Körtánc, Gorkij: Vassza Zseleznova 1.vált., Bereményi Géza: Poremba, Szilágyi Andor: A rettenetes Anya, avagy a Madarak Élete, Grimm-mese, Kelekótya Jonatán, Leander és Lenszirom, Ibsen: A vadkacsa, Brecht: A házitanító, Shakespeare: III. Richard, Ahogy tetszik, Goldoni: A hazug, Molière: Tartuffe, Csehov: Cseresnyéskert, Synge: A nyugati világ bajnoka, Ionesco: A székek, Jacques vagy a behódolás, A kötelesség oltárán, Zalán Tibor: Ószeresek, Veszteglés, Jancsi és Juliska, Halvérfesték, Wassermann - Lajos Sándor: Caspar Hauser, Kleist: Amphitryon, G.G. Márquez—Forgách András: A Szűz, a Hulla, a Püspök és a Kések, Arany János-Balla Zsófia: Rózsa és Ibolya; Szeredás András - Fodor Tamás: Marcello és Camillo… Békés Pál: Visz-a-víz! Mosonyi Aliz: Csipkerózsika; Forgách András: A görény dala (Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke nyomán), Benchetrit: A párizsi gyors (Comédie sur un quai de gare)
Iskolák
1960 — 1965 ELTE Bölcsészettudományi Kar Budapest
Szakmai tevékenység
1960–1969 az Universitas együttes alapító tagja, amatőr színésze, rendezője, az Egyetemi Színpad irodalmi, publicisztikai estjeinek egyik szervezője
1965–67 a József Attila Színház színésze
1967–68 a Pannónia Filmstúdió szinkronszínésze
1969–72 az Irodalmi Színpad (Radnóti Színház elődje) tagja, néhány előadás rendezője is
1972–83 a Pannónia Filmstúdióban szinkronfilmrendező
1963–1996 a Magyar Rádióban színészi és rendezői feladatok
1970–71 a Pinceszínházban rendező
1971– az Orfeo együttesen belüli Orfeo Stúdió (1974-től Stúdió „K” néven) vezető, rendező
1982–87 a Zeneművészeti Egyetem ének szakán színészmesterség tanár
1986–94 a Szolnoki Szigligeti Színház rendezője és színésze
1987–90 főrendezője
1988 Jászai Mari-díj
1990–94 országgyűlési képviselő (SzDSz)
1991–1994 az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, tv- és sajtóbizottság alelnöke
1996-2000 a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökségi tagja
1997—2003 az Alternatív Színházak Szövetségének alelnöke
1999—2001 a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja
1999— az ITI Magyar Központja Végrehajtó Bizottságának tagja.
Főbb színházi szerepek
Ruszt József, Kazán István, Ádám Ottó, Taub János, Csiszár Imre, Anatolij Vasziljev rendezéseiben
Filmszerepek
Elek Judit, Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Szabó István, Gothár Péter, Sopsits Árpád, Tímár Péter filmjeiben
Saját darabok
A kastély (Franz Kafka nyomán), Catullus (Füst Milán nyomán), Élektra (Euripidész, Girodoux, Sartre, Grillparzer nyomán) Flandriai csínytevések (Charles de Coster nyomán) Zách Klára (Csáth Géza nyomán); A császár új ruhája (Andersen nyomán); Marcello és Camillo (Beckett nyomán, Szeredás Andrással közösen
Főbb rendezések
Büchner: Woyzeck, Leonce és Lena, Genet: Balkon, Csáth Géza: A Janika; Schnitzler: Körtánc, Gorkij: Vassza Zseleznova 1.vált., Bereményi Géza: Poremba, Szilágyi Andor: A rettenetes Anya, avagy a Madarak Élete, Grimm-mese, Kelekótya Jonatán, Leander és Lenszirom, Ibsen: A vadkacsa, Brecht: A házitanító, Shakespeare: III. Richard, Ahogy tetszik, Goldoni: A hazug, Molière: Tartuffe, Csehov: Cseresnyéskert, Synge: A nyugati világ bajnoka, Ionesco: A székek, Jacques vagy a behódolás, A kötelesség oltárán, Zalán Tibor: Ószeresek, Veszteglés, Jancsi és Juliska, Halvérfesték, Wassermann - Lajos Sándor: Caspar Hauser, Kleist: Amphitryon, G.G. Márquez—Forgách András: A Szűz, a Hulla, a Püspök és a Kések, Arany János-Balla Zsófia: Rózsa és Ibolya; Szeredás András - Fodor Tamás: Marcello és Camillo… Békés Pál: Visz-a-víz! Mosonyi Aliz: Csipkerózsika; Forgách András: A görény dala (Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke nyomán), Benchetrit: A párizsi gyors (Comédie sur un quai de gare)
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
