Portré
Szabó Gyula
Életrajz
Született: Kunszentmárton, 1930. júl. 15.
Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1950–54.
1945–50 amatőr színész, 1954–96 az Ifjúsági, az Úttörő, a Petőfi, a Jókai, a Thália, az Arizona, a Művész, ill. Thália Színház, 1996– a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, 1979– a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docens
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.
Fontosabb szerepei: Boka (Molnár–Török: A Pál utcai fiúk), Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!), Julien Sorel (Stendhal: Vörös és fekete), Tersánszky: Kakuk Marci, Bíró László (Karinthy: Házszentelő), Brigádvezető (László-Bencsik: Történelem alulnézetben), Woland (Bulgakov: A Mester és Margarita), Milne: Micimackó, Lámsza (Tamási: Ördögölő Józsiás), Bajusz pincér (Kellér: Bal négyes páholy), Fejes: Mocorgó, Mendel Krik (Babel: Alkony), id. Hábetler, id. Zentay (Fejes: Rozsdatemető), Lenin (Satrov: Égszínkék lovak vörös füvön), Göndör Sándor (Tóth: A falu rossza), Bányai Cézár (Holberg: A politikus csizmadia), Ádám (Wojtyla: Az aranyműves boltja), Igazgató (Móricz–Kocsák–Miklós: Légy jó mindhalálig), Sir Patrick Cullen (Shaw: Segítség! Orvos!), Kimball tiszteletes (Brecht–Weill: Koldusopera), Öreg Earnshaw (Brontë: Üvöltő szelek), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), filmen: Ifjú szívvel (1953), Vasvirág (1958), Kölyök (1959), Pár lépés a határ (1959), Tegnap (1959), Alázatosan jelentem (1960), Két emelet boldogság (1960), Az ígéret földje (1961), Félúton (1962), Párbeszéd (1963), Május (1963 tv), A Tenkes kapitánya (1964), Négy lány egy udvarban (1964), Vadkacsa (1964 tv), Antigoné (1965 tv), A tizedes meg a többiek (1965), A gépírók (1967 tv), Hazai pálya (1968), Én, Prenn Ferenc (1969 tv), Szemtől szembe (1970), Rózsa Sándor (1971 tv), György barát (1972 tv), Volt egyszer egy család (1972), Férfiak, akiket nem szeretnek (1975 tv), Dübörgő csend (1977), K. O. (1977), Kinek a törvénye? (1978), Amerikai komédia (1978 tv), Lear király (1978 tv), Éljen az egyenlőség! (1979 tv), Ezer év (1979 tv), Rang és mód (1980 tv), Égszínkék lovak vörös füvön (1982 tv), A zalameai bíró (1983 tv), Kérők (1985 tv), Alkony (1986 tv), Éjféli színjáték (1986 tv), A lepecsételt lakás (1987 tv), Volt egyszer egy úrlovas (1987 tv), A miniszter (1987 tv), Holnapra a világ (1989 tv). Előadóestje: A Biblia forrásai (1990).
Díjak: Jászai Mari-díj (1959, 1962), SZOT-díj (1965), érdemes művész (1972), a filmkritikusok díja (1975), kiváló művész (1981), Budapestért Díj (1996), Kossuth-díj (2000).
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.