Portré
Kovács Kristóf
Életrajz
Kovács Kristóf
(1958 - )
Budapesten született, itt járt iskolába, míg tanulmányai – középiskolás fokon – derékba nem törtek. Gimnáziumbóli kiakolbólítását követően mint figuráns, rovarirtó, öltözőőr, illetve ládajavító próbál szerencsét, jobbára sikertelenül.
1978 – 79: a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola (magyarul: konzervatórium) zeneszerzés tanszakára jár.
1979-ben felvételt nyer a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: Egyetem) dramaturg szakára, de a III. évfolyam közepén meglepetésszerűen emigrál. Svédországban települ le.
1983-ban felvételt nyer a stockholmi Dramatiska Institutet (az ottani Színművészeti) színházrendező szakára. 1987-ben végez, diplomamunkája Beckett: Godot-ra várva című darabja a stockholmi Városi színházban.
1987 és 1990 között Németországban él, 1990 őszén, ma már felidézhetetlen okokból, visszaköltözik Magyarországra.
1992 és 95 között a Miskolci Nemzeti Színházban rendező-dramaturg
Ezzel párhuzamosan a Magyar Narancs című hetilap alapító gárdájának tagja, 1998-ig munkatársa
2001 és 2004 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház dramaturgja.
Három darabját mutatták be, a Víziszony című színházi szappanoperát 2002 tavaszán Nyíregyházán, a Csontzene című tragédia dell’artét 2002 nyarán Zsámbékon, a Kék veréb (képzelt anekdoták Edith Piaf és Marlene Dietrich életéből) címűt 2002 őszén Nyíregyházán.

Képsorozatok
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
„Köszönöm, drága jó istenem, hogy ez ma sikerült.”
Blaskó Péter gondolatai az átváltozásról, a függöny mögötti titokról – a színházi alkotás képessége egy olyan fajta tálentum, amit az ember a jóistentől kapott és vele született. És azzal úgy kell sáfárkodnia, hogy kiteljesedjen benne és ez a kiteljesedés a mindenkori nézőknek örömet okozzon. Kozma András -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter