Portré
Boér Ferenc
Életrajz
Marosvásárhelyen született 1940. április 23-án. 1960-ban, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után, Szatmárnémetibe szerződött. 1979/1980-ban a magyar társulat igazgatója volt. Az évad végén távozik Szatmárnémetiből. 1980 és 1990 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1994-től a BBTE Színház és Televízió Karának színész szakán osztályvezető tanár. Több nagysikerű pódiumelőadás szerkesztője és előadója. Számos kitűntetésben, díjban részesült: 1978-ban a Nemzetiségi Színházak Kollokviumán I. díj, Merlin-díj (Sepsiszentgyörgy, 1993.), EMKE-díj (1993.), Sík Ferenc-díj (Lucifer-alakításért Gyulán, 1997.). Szatmárnémetiben 1960-1980 között több mint hatvan szerepet játszott. Fontosabb szerepeiből: Nikoláj (Háború és béke, 1962.), Lányosképű Jimmy (Koldusopera, 1964.), Cliff Lewis (Nézz vissza haraggal, 1965.), Trepljov (Sirály, 1966.), Marat (Szegény jó Marat, 1967.), Gosztonyi Bandi (Úri muri, 1968.), II. Henrik király (Becket, avagy az Isten becsülete, 1968.), Ferenc császár (A nagy játékos, 1969.), Tügel (Megszámláltatott fák, 1972.), Szókratész (Szókratész védőbeszéde, 1974), Magellán (Magellán, 1975.), Színész (Éjjeli menedékhely, 1978.), Néró (Ég a nap Seneca felett, 1978.).
1956-1960 Szentgyörgyi István Színművészeti Fõiskola – Marosvásárhely
1960-1982 Szatmárnémeti Északi Színház
1982-1990 Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
1990. január 1.-tõl a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.
Önálló elõadóestjei:
Én, József Attila, itt vagyok! – József Attila emlékműsor
Ki látott engem? – Ady Endre verseibõl
Ideghúron – Bartók Béla emlékest
Díjak, kitüntetések
A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztje, 2007
Szentgyörgyi István-díj, 2007
A Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendje, 2004
Nemzetiségi Színházak Kollokviuma, Sepsiszentgyörgy, 1992
Legjobb férfi alakítás díja (Mr. Smith – Ionesco: A kopasz énekesnõ)
Gyulai Várszínház díja, 1997 (Lucifer – Madách I.: Az ember tragédiája)
EMKE-díj
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.