Portré
Barabás Botond
Életrajz
1980. június 22-én születtem Székelyudvarhelyen. Édesanyám könyvelő, édesapám informatikus. Nagynéném színésznő Marosvásárhelyen, de gyermekként és kamaszként engem nem nagyon érdekelt még ez a világ. Pap, kamionsofőr, vagy pék akartam lenni sokáig. Aztán negyedikes gimnazista koromban dönteni kellett, hogy hogyan tovább. Nagynéném javaslatára jelentkeztem a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre, ahova elsőre fel is vettek. Ettől a pillanattól, megfertőzött a színház, mely máig is tart. Utolsó éves voltam, mikor Szikora János felkért, hogy szerepeljek az új Nemzeti Színház nyitó előadásában, Az ember tragédiájában. Hatalamas megtiszteltetés volt egyetemistaként, olyan nagy színészekkel együtt játszani, mint Raksányi Gellért, Bodrogi Gyula, vagy Bitskey Tibor. A Nemzeti Színház után, Temesvárra szerződtem, ahol 2 évet töltöttem el, majd 2004-ben ismét felhívott Szikora János és tagságot ajánlott Szolnokon. Idén a 10. évadomat kezdtem ebben a városban, amit nagyon megszerettem. Itt alapítottam családot, itt született meg a kislányom, és Balázs Péter igazgató úr jóvoltából minden területen kipróbálhatom magam, táncoskomikustól, a nagy drámai hősökig. Ezért nem tudok elég hálás lenni, és bátran merem állítani, hogy a Szolnokon eltöltött 10 év alatt nőttem fel és váltam igazán színésszé. Úgy érzem, hogy a város is "befogadott" és talán meg is szeretett. Nem tudok úgy végig menni az utcán, hogy ne kapnék egy kedves mosolyt, vagy pár elismerő, kedves szót az itt élő emberektől. Szolnok már nem csak egy város számomra, hanem az Otthonom is./Barabás Botond
Képsorozatok
-
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.