Portré
Tordai Teri
Életrajz
Életpályája: 1941. december 28-án született Debrecenben. A Tanítóképző Főiskolára járt,ahol az intézmény egyik szavalóversenyén részt vett Gáti József is, aki azt javasolta neki, hogy menjen a Színművészeti Főiskolára. Itt 1960 és 1964 között folytatta tanulmányait, Pártos Géza tanítványaként. Már főiskolásként filmezni kezdett. Feltűnő szépsége évekig meghatározta szerepkörét. Az 1960-as évek második felétől számos külföldi filmben játszott főszerepeket, és néhány évig a német nyelvterület legnépszerűbb sztárjai közé tartozott. Külföldön Terry Torday néven ismerték. Az 1980-as évek közepétől kezdve egyre inkább a színpadokon kapott tehetségéhez méltó, sokoldalú szerepformálásra lehetőséget nyújtó feladatokat: kortárs és klasszikus, hazai és külföldi szerzők legkülönbözőbb műfajokat képviselő darabjaiban lépett színre az évek folyamán. Bár művészi pályája számtalan csalódással járt együtt, nem tartozik a panaszkodó és megkeseredett művészek közé, hitvallása szerint csak a szépre igyekszik emlékezni. 1976. június 18-án megszületett lánya, Horváth Lili, aki szintén a színészi pályát választotta: anya és lánya mind színpadon, mind filmen játszott már együtt.
Díjak:
Jászai Mari-díj (1985)
Aase-díj (2011)
Érdemes művész (2012)
Kiváló művész (2015)

Képsorozatok
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György