Portré
Szigethy Gábor
Életrajz
1942. szeptember 29-én, Budapesten születtem. Budapesten érettségiztem az Apáczai Csere János Gimnáziumban 1960-ban. Ezt követően két évig díszletmunkás voltam a Vígszínházban, majd az Irodalmi Színpadon.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés szakon szereztem diplomát 1967-ben, 1975-ben doktoráltam. 1966. és 1971. között a Magyar Színháztudományi Intézetben voltam olasz lektor és tudományos munkatárs, 1971-től négy éven át a Kritika című folyóirat főszerkesztő-helyetteseként elsősorban színházi kritikákat írtam. 1972-től 1993-ig magyar irodalomtörténetet és színháztörténetet tanítottam az ELTE Felvilágosodás és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. 1990-ben részt vettem a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékének megalapításában, ahol dráma- és színháztörténetet, valamint színjátékelemzést, az egyetem Informatikai Tanszékén humán informatikát tanítottam, 1993-tól hat évadon keresztül, mint rendező dolgoztam a Veszprémi Petőfi Színházban. 1999 és 2003 között a Duna Televízióban készítettem dokumentumfilmeket. 2000-től tíz éven keresztül tanítottam a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és meghívott előadókén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2009-től 2011-ig a Győri Nemzeti Színház rendezője és művészeti tanácsadója voltam.
1968 óta jelennek meg folyamatosan tanulmányaim, cikkeim, írásaim (450) különböző folyóiratokban. 1972-től kisebb-nagyobb megszakításokkal írtam, szerkesztettem, rendeztem műsorokat a Magyar Rádióban. 1981 és 1989 között írtam és szerkesztettem a Gondolkodó Magyarok művelődéstörténeti sorozat 56 kötetét. Kiadtam Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Mezei Mária írásait, feleségemmel 1989-ben létrehoztam a Ruttkai Éva emlékszoba színháztörténeti gyűjteményt, mely 2004-ig működött. Könyvet írtam több jeles színészről (Dajka Margit, Szendrő József, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva), tanulmányköteteim jelentek meg a reformkori és a 20. századi irodalomról, történelemről (Shakespeare-t olvasó Petőfi, Ezeréves utazásom, …ezernyolcszáznegyvennyolc…, Reform-kor-társaink, Csongor álma, Múltkóstoló, Évezredtöredék), az olasz kultúra történetéről (Machiavellizmus, Utazás Velencében), 1956 történetéről (1956 árnyéka, Látlelet).
Az elmúlt két évtizedben saját színháztörténeti, kézirat és 1956-os újsággyűjteményemből számtalan kiállítást rendeztem országszerte. Neves előadók közreműködésével hanglemezeket, hangos könyveket készítettem (Krúdy, Babits, a Pannonhalmi Főapátság kéziratos kincsei).

Képsorozatok
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó -
Interjúk
Amíg az ember létezik, a színház is él – vallja Vándorfi László
A Pannon Várszínház alapító-igazgatójával beszélgettünk arról, milyen küzdelmek és kitartó munka árán formálja már negyedszázada Veszprém és a régió színházi életét Zsigmond Lilian
























