Portré
Rálik Szilvia
színész
Életrajz
Békéscsabán született. Iskola évei alatt hegedülni tanult, majd magánének szakon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Szegeden a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Berdál Valéria tanítványaként, magánének szakon szerzett diplomát. Ezt követően felvételt nyert a Szegedi Liszt Ferenc Konzervatórium magánének szakának kiegészítő egyetemi tagozatára.
1996 és 2001 között külföldi turnékon vett részt. 2000-ben első helyezést ért el a szegedi Simándy József Énekversenyen. Ugyanebben az évben elnyerte a Budapesti Opera Alapítvány ösztöndíját. A Magyar Állami Operaházban Wagner: Siegfried című zenedrámájában az erdei madár hangjaként mutatkozott be.
2001-ben felvételt nyert az Operaház Stúdiójába, ahol egy évet töltött el. Jelenleg a Magyar Állami Operaház magánénekese.
2004-ben megkapta „az év hangja” díjat.
1996 és 2001 között külföldi turnékon vett részt. 2000-ben első helyezést ért el a szegedi Simándy József Énekversenyen. Ugyanebben az évben elnyerte a Budapesti Opera Alapítvány ösztöndíját. A Magyar Állami Operaházban Wagner: Siegfried című zenedrámájában az erdei madár hangjaként mutatkozott be.
2001-ben felvételt nyert az Operaház Stúdiójába, ahol egy évet töltött el. Jelenleg a Magyar Állami Operaház magánénekese.
2004-ben megkapta „az év hangja” díjat.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Interjúk
Beleszülettem a színház világába
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót. Zsigmond Lilian -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György






















