Portré
Németh Márton
Életrajz
Az első zenei élmények általános iskolás koromban értek, amikor testvérem hatására harsonán kezdtem el játszani, mellette pedig az iskola énekkarában énekeltem.
Gimnáziumi éveim alatt nyilvánvalóvá vált, hogy az éneklésben jobban ki tudok teljesedni, emiatt magánének tanulmányaimat a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában folytattam. Operaének-művész és magánének-művésztanár diplomámat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem meg. Egyetemi éveim alatt még inkább megerősödött bennem a közös éneklés iránti rajongásom. Szólista szerepeim mellett a kóruséneklésben találtam meg azt a szívből jövő muzsikálást, ami élvezetet és biztonságot nyújt a számomra.
Hiszek a zene személyiségfejlesztő, közösségformáló erejében, mert úgy érzem ezáltal közelebb kerülhetek az emberekhez, és jobban megismerhetem önmagam képességeit, határait. Igyekszem a zenéhez mindig kellő alázattal és szorgalommal fordulni. Az éneklésnek köszönhetem, hogy megismertem feleségemet, akivel jelenleg együtt erősítjük a színház társulatát.

-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
„Köszönöm, drága jó istenem, hogy ez ma sikerült.”
Blaskó Péter gondolatai az átváltozásról, a függöny mögötti titokról – a színházi alkotás képessége egy olyan fajta tálentum, amit az ember a jóistentől kapott és vele született. És azzal úgy kell sáfárkodnia, hogy kiteljesedjen benne és ez a kiteljesedés a mindenkori nézőknek örömet okozzon. Kozma András -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter