Portré
Lengyel GYörgy
szövegkönyv
rendező
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., színházrendező, 1957-61.
Életút: 1961-63 a debreceni Csokonai Színház rendezője, 1963-66 főrendezője, 1979-81 műv. vez., 1966-88 a Madách Színház rendezője, 1988-93 a pécsi Nemzeti Színház, 1993- a debreceni Csokonai Színház ig. 1967- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1984- egy. tanár. 1981-99 a Nközi Színházi Int. magy. közp. eln., 1981- a nközi v. b. tagja. Vendégként rendezett a Nemzeti és a Vígszínházban, a veszprémi Petőfi és a miskolci Nemzeti Színházban, a szegedi Szabadtéri Ünnepi Játékokon, az MTV-ben, a Rádióban. Tanított az Ottawai Egy.-en, az Illinois-i Egy.-en, a seattle-i Washington Egy.-en, a Tennesseei Egy.-en színházrendezést és színészmesterséget. Jászai Mari-díj (1965), érdemes művész (1980), kiváló művész (1990), Hevesi Sándor-díj (1999).
Főbb rendezései: Madách: Az ember tragédiája, Katona: Bánk bán, Shakespeare: Vízkereszt, Ahogy tetszik, III. Richárd, Antonius és Cleopatra, Szeget szeggel, Szentivánéji álom, Julius Caesar, Moliére: A fösvény, Tartuffe, Ibsen: Peer Gynt, Hedda Gabler, A vadkacsa, Csehov: Sirály, Gogol-Szakonyi: Holt lelkek, Miller: Salemi boszorkányok, O'Neill: Amerikai Elektra, Dosztojevszkij-Szakonyi: A félkegyelmű, Bűn és bűnhődés, Mozart: Figaro házassága, Don Giovanni, Cosí fan tutte, Csajkovszkij: Anyegin, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Magda, Szakonyi Károly több drámája.
Főbb művei: Színészek, szerepek (társszerk., 1959), Színészek, rendezők (társszerk., 1964), A színház ma (szerk., 1970).
Hobbi: komolyzene, úszás.
Életút: 1961-63 a debreceni Csokonai Színház rendezője, 1963-66 főrendezője, 1979-81 műv. vez., 1966-88 a Madách Színház rendezője, 1988-93 a pécsi Nemzeti Színház, 1993- a debreceni Csokonai Színház ig. 1967- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1984- egy. tanár. 1981-99 a Nközi Színházi Int. magy. közp. eln., 1981- a nközi v. b. tagja. Vendégként rendezett a Nemzeti és a Vígszínházban, a veszprémi Petőfi és a miskolci Nemzeti Színházban, a szegedi Szabadtéri Ünnepi Játékokon, az MTV-ben, a Rádióban. Tanított az Ottawai Egy.-en, az Illinois-i Egy.-en, a seattle-i Washington Egy.-en, a Tennesseei Egy.-en színházrendezést és színészmesterséget. Jászai Mari-díj (1965), érdemes művész (1980), kiváló művész (1990), Hevesi Sándor-díj (1999).
Főbb rendezései: Madách: Az ember tragédiája, Katona: Bánk bán, Shakespeare: Vízkereszt, Ahogy tetszik, III. Richárd, Antonius és Cleopatra, Szeget szeggel, Szentivánéji álom, Julius Caesar, Moliére: A fösvény, Tartuffe, Ibsen: Peer Gynt, Hedda Gabler, A vadkacsa, Csehov: Sirály, Gogol-Szakonyi: Holt lelkek, Miller: Salemi boszorkányok, O'Neill: Amerikai Elektra, Dosztojevszkij-Szakonyi: A félkegyelmű, Bűn és bűnhődés, Mozart: Figaro házassága, Don Giovanni, Cosí fan tutte, Csajkovszkij: Anyegin, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Magda, Szakonyi Károly több drámája.
Főbb művei: Színészek, szerepek (társszerk., 1959), Színészek, rendezők (társszerk., 1964), A színház ma (szerk., 1970).
Hobbi: komolyzene, úszás.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkA senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
InterjúkÖt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Művészek írtákFrankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
