Portré
Kovács János
vezényel
karmester
Életrajz
1951-ben született.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kórodi András növendékeként,
1973-ban végezte el a karmesterképzőt.
Ettől az időtől kezdve a Magyar Állami Operaház korrepetitora,
1976-tól pedig karmestere.
1979 és 1981 között a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenei asszisztense. 1987-től 1990-ig, valamint 2002-től az Operaház első karmestereként tevékenykedik. Gyakran szerepel koncert-karmesterként is. Európa szinte valamennyi országában fellépett már, s rendszeresen szerepel Japánban is. A Budapesti Filharmóniai Társaság első vendégkarmestere. Művészi munkája elismeréseként 1984-ben Liszt-díjjal, 1996-ban Érdemes Művészi címmel, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kórodi András növendékeként,
1973-ban végezte el a karmesterképzőt.
Ettől az időtől kezdve a Magyar Állami Operaház korrepetitora,
1976-tól pedig karmestere.
1979 és 1981 között a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenei asszisztense. 1987-től 1990-ig, valamint 2002-től az Operaház első karmestereként tevékenykedik. Gyakran szerepel koncert-karmesterként is. Európa szinte valamennyi országában fellépett már, s rendszeresen szerepel Japánban is. A Budapesti Filharmóniai Társaság első vendégkarmestere. Művészi munkája elismeréseként 1984-ben Liszt-díjjal, 1996-ban Érdemes Művészi címmel, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
„Köszönöm, drága jó istenem, hogy ez ma sikerült.”
Blaskó Péter gondolatai az átváltozásról, a függöny mögötti titokról – a színházi alkotás képessége egy olyan fajta tálentum, amit az ember a jóistentől kapott és vele született. És azzal úgy kell sáfárkodnia, hogy kiteljesedjen benne és ez a kiteljesedés a mindenkori nézőknek örömet okozzon. Kozma András -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter