Portré
Kovács Gerzson Péter
színész
látványtervező
látvány
koreográfus
koreográfia
színpad
rendező
fény
a rendező munkatársa
szcenikus
világítástervező
fénytervező
Életrajz
1980-ban városgazdász diplomát szerzett, majd az ELTE Néprajz szakán folytatta tanulmányait. Londonban a Laban Center hallgatójaként elvégezte a Visual Design szakot.
1978 óta hivatásos táncos, részt vett a MTA néptánckutató programjában, filmezett Erdélyben, a Felvidéken és Észak-Afrikában, volt óraadó, koreográfus-asszisztens és szcenika-látványtervezés tanár a Táncművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Népi Együttes társrendezője, előadásainak és sok kortárs tánc-produkciónak, drámai színházi előadásnak látványtervezője.
Kovács Gerzson Péter táncművész, koreográfus és látványtervező 1987-ben TranzDanz néven alakított kortárs táncegyüttest Budapesten. 1991-ben - többéves franciaországi távollét után hazatérve – színpadra vitte a mára emblematikussá vált darabját, az Ideiglenes címet, amely a helyi kulturális bázison alapuló magyar kortárs tánc első áttörése volt és a párizsi Bagnolet Nemzetközi Koreográfus Versenyen több díjat is nyert.
A TranzDanz tulajdonképpen egy társulat nélküli társulat, azaz egy folyton megújuló formáció, amelyben a táncművész, koreográfus és látványtervező Kovács Gerzson Péter minden előadáshoz más és más táncosokat gyűjt maga köré. Az általa létrehozott táncnyelv részben néptáncos múltjából ered, részben kortárs technikák innovatív alkalmazásával alkot egyedi és összetéveszthetetlen mozdulatvilágot, melyben egyaránt felfedezhetünk utalásokat az archaikus kultúrák jelképeire és a ma globalizált világának képeire. Ebben a sajátos, képzeletbeli folklórban kitüntetett szerepet játszik a darabokat kísérő élőzene. A mozgás és a zene ötvözése mellett Kovács Gerzson Péter általában komplex eszköztárral dolgozik: munkáit meghatározza a vizuális-, az akusztikus- és a mozgás-elemek játékos dinamikája.
1978 óta hivatásos táncos, részt vett a MTA néptánckutató programjában, filmezett Erdélyben, a Felvidéken és Észak-Afrikában, volt óraadó, koreográfus-asszisztens és szcenika-látványtervezés tanár a Táncművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Népi Együttes társrendezője, előadásainak és sok kortárs tánc-produkciónak, drámai színházi előadásnak látványtervezője.
Kovács Gerzson Péter táncművész, koreográfus és látványtervező 1987-ben TranzDanz néven alakított kortárs táncegyüttest Budapesten. 1991-ben - többéves franciaországi távollét után hazatérve – színpadra vitte a mára emblematikussá vált darabját, az Ideiglenes címet, amely a helyi kulturális bázison alapuló magyar kortárs tánc első áttörése volt és a párizsi Bagnolet Nemzetközi Koreográfus Versenyen több díjat is nyert.
A TranzDanz tulajdonképpen egy társulat nélküli társulat, azaz egy folyton megújuló formáció, amelyben a táncművész, koreográfus és látványtervező Kovács Gerzson Péter minden előadáshoz más és más táncosokat gyűjt maga köré. Az általa létrehozott táncnyelv részben néptáncos múltjából ered, részben kortárs technikák innovatív alkalmazásával alkot egyedi és összetéveszthetetlen mozdulatvilágot, melyben egyaránt felfedezhetünk utalásokat az archaikus kultúrák jelképeire és a ma globalizált világának képeire. Ebben a sajátos, képzeletbeli folklórban kitüntetett szerepet játszik a darabokat kísérő élőzene. A mozgás és a zene ötvözése mellett Kovács Gerzson Péter általában komplex eszköztárral dolgozik: munkáit meghatározza a vizuális-, az akusztikus- és a mozgás-elemek játékos dinamikája.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
