Portré
Bubik István
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1977-81.
Életút: 1981-92 a Nemzeti Színház, 1993-96 a Művész, ill. Thália Színház, 1996-97 a Thália Társ., 1997- a Kelemen László Színkör tagja. Jászai Mari-díj (1985), Rajz János- díj 1985, Farkas-Ratkó-díj (1986), Erzsébet-díj (1988), Magyar Művészetért Díj (1988).
Főbb szerepei: Olivier (Illés: Tiszták), Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Aegistus (Magyar Elektra), Moliére: Tartuffe, Máté (Illés: Tüzet viszek), István, a király, Shakespeare: II. Richárd, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), Áron (Madách: Mózes), Ördögűző István (Boszorkányok, varázslatok), Katona: Bánk bán, Fehér László és Vak regős (Fehér Anna), Agárdi Péter (Heltai: A néma levente), Antyipov (Paszternak: Doktor Zsivágó), Énekes (Brecht: A kaukázusi krétakör), Caliban (Shakespeare: A vihar), Almaviva gróf (Beaumarchais: Figaro házassága), Gallai-Fábri: Kolumbusz, Ole Ingeborg (Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen), Tőrös (Lengyel M.: Az árny), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Pozzo (Beckett: Godot-ra várva), Trissotin (Moliére: Tudós nők), Don Guritán (Hugo: A királyasszony lovagja), Félix (Simon: Furcsa pár), Arlecchino (Goldoni: A hazug), Gulliver (Swift: Gulliver Lilliputban), Almaviva gróf (von Horváth: Figaro válik), Oblenszkij (Osborne: Redl), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), Kodály: Háry János, Rudolf Wolf (Mrożek: Szerelem a Krímben), Beppe (Goldoni: A chioggiai csetepaté), Sarmiento (Cervantes: Szószátyárok), Kapitány (Büchner: Woyzeck), Fernando (Goethe: Stella), Jago (Shakespeare: Othello),
filmen: Vérszerződés (1982), Az óriás (1982), Elysium (1986 magy.-NSZK), A halálraítélt (1989), Offenbach titka (1995 magy.-német).
Életút: 1981-92 a Nemzeti Színház, 1993-96 a Művész, ill. Thália Színház, 1996-97 a Thália Társ., 1997- a Kelemen László Színkör tagja. Jászai Mari-díj (1985), Rajz János- díj 1985, Farkas-Ratkó-díj (1986), Erzsébet-díj (1988), Magyar Művészetért Díj (1988).
Főbb szerepei: Olivier (Illés: Tiszták), Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Aegistus (Magyar Elektra), Moliére: Tartuffe, Máté (Illés: Tüzet viszek), István, a király, Shakespeare: II. Richárd, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), Áron (Madách: Mózes), Ördögűző István (Boszorkányok, varázslatok), Katona: Bánk bán, Fehér László és Vak regős (Fehér Anna), Agárdi Péter (Heltai: A néma levente), Antyipov (Paszternak: Doktor Zsivágó), Énekes (Brecht: A kaukázusi krétakör), Caliban (Shakespeare: A vihar), Almaviva gróf (Beaumarchais: Figaro házassága), Gallai-Fábri: Kolumbusz, Ole Ingeborg (Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen), Tőrös (Lengyel M.: Az árny), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Pozzo (Beckett: Godot-ra várva), Trissotin (Moliére: Tudós nők), Don Guritán (Hugo: A királyasszony lovagja), Félix (Simon: Furcsa pár), Arlecchino (Goldoni: A hazug), Gulliver (Swift: Gulliver Lilliputban), Almaviva gróf (von Horváth: Figaro válik), Oblenszkij (Osborne: Redl), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), Kodály: Háry János, Rudolf Wolf (Mrożek: Szerelem a Krímben), Beppe (Goldoni: A chioggiai csetepaté), Sarmiento (Cervantes: Szószátyárok), Kapitány (Büchner: Woyzeck), Fernando (Goethe: Stella), Jago (Shakespeare: Othello),
filmen: Vérszerződés (1982), Az óriás (1982), Elysium (1986 magy.-NSZK), A halálraítélt (1989), Offenbach titka (1995 magy.-német).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.