Portré
Komlós Juci
Életrajz
Komlós Juci a Nemzet Színésze
(Szabadka, 1919. február 10. – Budapest 2011. 04. 05.
Jászai Mari-díj (1957) - Érdemes művész (1960)
Rózsahegyi Kálmán színművészeti iskolájában végzett 1935-ben. Először a Király Színházhoz szerződött, majd Szegeden, Miskolcon, a Szabad Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is játszott. 1947 után a Művész Színház, a Magyar Színház és a Vidám Színpad művésze lett. 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházában, 1957-től a József Attila, 1965-től kezdve pedig a Thália Színházban lépett fel. 1977 óta a Nemzeti Színház tagja. Eleinte naiva- és szubrettszerepeket játszott, később jelentős karakterszínésznővé vált. A színház mellett számos jelentős filmben szerepelt, így például az Aranyemberben is. A közönség jól ismerhette a Szomszédok című teleregény Lenke nénijeként. A Színház és Filmművészeti Egyetem 2005-ben munkássága elismeréseként felmentette az órárajárás alól és kiállította neki a színész-diplomát.
![Komlós Juci](/images/spacer.gif)
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva