Portré
Szatmári Ágnes
Életrajz
díszlet- és jelmeztervező
Szatmárnémetiben született 1932. március 17-én. Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végezte. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének. 1956-ban debütált a Máramaros tartományi kiállításon.1965-1994 között részt vett az évente megrendezésre kerülő nagybányai, majd Szatmár megyei kiállításokon is. Csoportos romániai tárlatai voltak a következő városokban: Bukarest, Szatmárnémeti, Nagybánya, Kolozsvár, Galac. Egyéni tárlatok: Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagybánya, Kolozsvár. Határon túli kiállításai: Budakeszi, Gyula, Ungvár, Zutphen (Hollandia), Wolfenböttel (Németország), Nyíregyháza. Külföldön található alkotásait osztrák, izraeli, magyarországi, németországi, svédországi, ukrajnai gyűjtemények őrzik. 1957-ben került a Szatmárnémeti Állami Magyar Színházhoz, mint díszlet-és jelmeztervező. 1957. április 25-én debütált, a Romeo és Júlia-előadással, amelynek a jelmezeit készítette. A szokatlan, merész kiállítású díszlet (Szakács György) és jelmez szakmai körökben nagy érdeklődést és élénk vitákat váltott ki. A szatmárnémeti színháznál eltöltött 36 év alatt a társulat 261 bemutatójának több mint felében (140 előadásban) működött közre díszlet- és/vagy jelmeztervezőként. Nyugdíjazása után áttelepedett Gyulára.

-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György -
Interjúk
A színházban emberi mondatokat mondanak, és azok hatnak ...
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével Gyulay Eszter