A szenvedély önmagában is perzselő, sőt pusztító erejű lehet, de cselszövéssel fűszerezve az egyik legártalmasabb méreg valamennyi közül. Párizsban járunk az 1780-as évek környékén – az aktuális kor elitjét látjuk, és bár a francia forradalom előtti időket éljük, a szereplők akkor még gyanútlanok és ennek megfelelően élik világukat: teszik a dolgukat gátlástalanul, miközben átrobog felettük a történelem.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház kamaraszínpadán márciusban debütáló Veszedelmes viszonyokban Merteuil márkiné és Valmont vikomt kegyetlen játékot űznek, melyben nem csupán maguknak ártanak, de mások ártatlanságát, érzelmeit, vágyait feltüzelve majd felhasználva megalázó és méltatlan helyzetek sorát teremtik, lelkeket taszítva a szakadék szélére. A Pierre Choderlos de Laclos 18. századi levélregényéből készült kirobbanó sikerű színdarab mit sem vesztett aktualitásából – ez az egyik oka annak, hogy Tárnoki Márk nagy örömmel és izgatottan vállalta el a rendező szerepét.

„Három gondolatom volt, amikor igent mondtam a felkérésre: szerettem volna találkozni a kecskeméti társulattal, és már most izgatottan várom, hogy mit tudunk együtt kihozni ebből a történetből. Másrészt ez a darab rendkívül izgalmas műhelymunkára ad lehetőséget a zárt jelenetekkel, szűk kettősökkel. Az egész rendkívül színészközpontú, és én ezt szeretem.  A harmadik indokom, hogy nagyon aktuálisnak érzem, és ez a gondolat szórakoztat” – fogalmazott Tárnoki Márk. 

Elárulta: számos verzió született az évtizedek alatt a Veszedelmes viszonyokból, mind különböző nézőpontból mutatja be az elit vívódásait. Ő azzal a Christopher Hampton-féle anyaggal fog dolgozni, amely tulajdonképpen meghozta a történet világhírű ismertségét, főszerepben olyan nevekkel, mint John Malkovich, Keanu Reeves, Glenn Close, Michelle Pfeiffer és Uma Thurman.

A történetvezetés megőrzi az eredeti vonalát, miközben a látványvilág harmonikusan ötvözi a korhű és modern motívumokat. A kettő kontrasztja egyfajta izgalmas kevertség érzetét kelti majd a nézőkben. Hangsúlyozta: számára elengedhetetlen, hogy a történet a 18. század végének Párizs környéki miliőjében gyökerezzen, hiszen így érthető meg igazán a cselekmény számos rétege. 

„Ebben a világban a környezet nem csupán háttérdíszlet, hanem szimbolikus jelentéssel bíró elem. Az, hogy a szereplők mit mutatnak kifelé, és mit cselekszenek belül, markáns kontrasztot alkot – ennek szemléltetéséhez egyáltalán nem mindegy, milyen világban helyezzük el őket. Az akkori társadalmi máz technikailag is rendkívül erőteljes volt: a sminkek, a ruhák, az apró részletek mind árulkodóak. Ezt az autentikusságot meg akartam őrizni, miközben érzékeltetni kívántam a korszakváltás feszültségét: ahogyan egy régi világ éppen lezárul, és egy új veszi át a helyét. Ez az akkori és a mai kor merész, tudatos elegye, ahol a szereplők nagy korabeli ruhákhoz tornacipőt húznak, napszemüvegben jelennek meg, és akár kólát isznak. Mindez különleges dinamikát teremt a történetben” – avatott be a kulisszákba Tárnoki Márk.

A rendező hangsúlyozta: az előadást elsősorban nagykorúaknak ajánlja a teátrum, hiszen durva és megosztó események egymásutánja teszi ki a történet jelentős részét. Felszínre kerül erőszak, féltékenység, manipuláció, álszentség, bosszúvágy – a szörnyű tettek és ármánykodások mögött felfedezhető azonban egy másik réteg is: a szereplők kétségbeesetten vágynak a szeretetre, az elfogadásra, a beilleszkedésre. „Hogy úgy mondjam: szeretetéhes emberek nyírják egymást minden módon. Ez adja a koncepció szellemességét és izgalmát, miközben könnyen lehet hozzá kapcsolódni” – zárta gondolatait. 

Kovács Lehel művészeti vezető örömét fejezte ki az olvasópróbán azzal kapcsolatban, hogy újra együtt dolgozhat Tárnoki Márkkal. Kíváncsi, nyitott elmét és művészt ismert meg benne korábbi munkáik alkalmával, ötletei pedig ezúttal is lenyűgözték. Kiemelte továbbá: külön öröm a vezetőség és a teátrum számára, hogy újra vannak egyetemi együttműködések, amely keretében köszöntötte a darab egyik szereplőjeként az egyetemi hallgató Juniki Noémit.

Az előadás március 28-án debütál a Kelemen László Kamaraszínházban. A látványtervező Jeli Sára Luca, a dramaturg Tóth Kata, a zeneszerző Hunyadi Máté. Merteuil márkiné szerepében Märcz Fruzsina lép színpadra, Valmont vikomtot pedig a korábbi közönségkedvenc Adorjáni Bálint alakítja. További szerepekben: Kovács Panka, Csapó Virág, Varga-Huszti Máté, Danyi Judit, Venczli Zóra és Lakatos Máté.