Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból

    2023. január 22.
    A magyar kultúra napját, január 22-ét, 1989 óta ünnepeljük. (Bővebben a cikkben)
    A Himnusz eredeti kézirata
    A Himnusz eredeti kézirata

    A magyar kultúra napját, január 22-ét 1989 óta ünnepeljük. Kölcsey Ferenc 1823-ban, 200 évvel ezelőtt ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A költemény mára magyarságunk egyik legfontosabb jelképévé vált. Kölcsey Ferenc költeménye Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. A „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” a költő legnagyobb hatású verse.

    A himnusz egyike a legrégibb időkbe visszanyúló költészeti formáknak. Fogalmi körébe tartozik minden vallásos, isteneket vagy istennőket dicsőítő és ünneplő verses imádság, kultikus ének.

    Az ókori himnuszirodalom legértékesebb gyöngyszemei Homérosz és Pindarosz költeményei, de a műfaj a legrégibb, bibliai időkben keletkezett. A keresztény középkorban virágkorát élte a himnusz műfaja (kiemelkedő képviselői például Ambrosius, Hilarius és Prudentius voltak), mely tökéletesnek bizonyult a vallásos révület sajátos érzelemvilágának, az áhítatnak és jámborságnak kifejezésére.

    A nemzeti himnusz műfajának forrásai a hazafias dalokban, tömeg- vagy csatadalokban keresendők. A legelső nemzeti himnusz Németalföldön keletkezett és vált tömegénekké a 16. század végén, amikor a németalföldi nép szabadságharcát vívta a spanyol elnyomás ellen. Az eredeti csatadalból nemzeti himnusszá nőtt énekek legnépszerűbb példája a franciák nemzeti himnusza, a Marseillaise.

    A személyeket dicsőítő királyhimnuszok talán legismertebb példája, az angol God Save the King az 1740-es években vált közkinccsé; a dallam eredete azonban már régebbre nyúlik vissza, szerzőjének kiléte teljesen bizonytalan.

    • Interjúk

      Az semmi – ezt hallgasd meg!

      Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
      Rojkó Annamária
      20224. december 3.
    • Művészek írták

      Peter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál

      A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg.
      Szegő György
      2025. április 1.
    • Művészek írták

      Olasz szalmakalap

      „Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező)
      Szegő György
      2025. március 13.

    Bemutatók képekben

    • Macskazene
      Orlai Produkciós Iroda Macskazene
      rendezőMáté Gábor
    • A kis kéményseprő
      Opera – Eiffel Műhelyház A kis kéményseprő
      rendezőToronykőy Attila
    • Jelenetek a házasságról
      Szegedi Kortárs Balett Jelenetek a házasságról
      rendezőJuronics Tamás
    • A Nibelung-lakópark
      Székesfehérvári színház A Nibelung-lakópark
      rendezőSzikora János

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu