Hírek
![](/cikkkep/normal/21644.jpg)
„Fehér Balázs Benő a számos rendezést megélt Koldusoperának mai, swages hangulatot ad. Ez vonzó lesz a divat pillanatnyi rezdüléseire fogékony Z-generációnak, de izgalmas kísérlet az idősebbeknek is. A színészek stilizált játékán láthatjuk, hogy itt csak játsszuk a gazembert, miközben velünk is játszanak, és a játék nem babra megy. Erről legkésőbb akkor bizonyosodunk meg, amikor Bicska Maxit kötéllel a nyakában látjuk. Mert mi egy autólopás egy autópálya építéshez képest? – kérdezi. A kacagás előtt és után sóhajtásnyi csönd.” – írta akkor a bemutatót követően az előadásról Mosolygó Miklós a Revizorban.
A Dreigroschenoper ősváltozata, John Gay 1728-as zenés balladákkal teletűzdelt műve valószínűleg minden idők első musicalje. A szerző a kor vezető politikusainak állított benne emlékművet, olyat, hogy nem köszönték meg. Nem is nagyon volt miért: Gay The Beggar’s Operájának karakterei a kor néhány valóságos eseményét, illetve szereplőjét idézik meg. Bertolt Brecht a Koldusopera megírásakor mindössze harmincéves, radikálisan újat állított előadásaival.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György