Hírek
A makrancos hölgy rendkívül árnyalt és gazdag lélekrajzzal megírt, valamint sokak által jól ismert vígjáték Shakespeare-től. Barta Dóra rendezésében és koreográfiájával, a Kecskemét City Balett előadásában került most színpadra ez a rendkívül vidám és szórakoztató mű, amely azonban tágabban és mélyebben értelmezve már sokkal inkább tragikus, mint komikus.
A darab főszereplői Katalin és Petruchio - megformálói Nagy Nikolett és Varga Lotti kettőzött szereposztásban, illetve Pavleszek László. A két fiatal küzdelme, a vad kislányból hirtelen feleség szerepbe csöppenő zabolázatlan, szilaj lány szelídítésének folyamata a darab fő cselekményszála. Shakespeare műve egy vérbő reneszánsz színpadi játék, amelyben igen sok bohózati, de nagyon sok drámai szituáció is van, remek lehetőséget szolgáltatva a táncművészeknek az összetettebb színészi játékra. A baletegyüttes könnyedén követhető történetmesélése szerint a makrancosnak tartott hölgy sorsa nem úgy ér révbe, hogy „megtört” vagy „betört” lesz, hanem úgy, hogy ereje, esze, szíve és kitartása által egy magasabb tudatossági és érzelmi szintre kerül.
Biancát, Katalin húgát Gömöri Lara és Hoffmann Luca ugyancsak kettőzött szereposztásban táncolja, udvarlóját, Lucentiót Szatmári Márk formálja meg, míg az édesapát Szigethy Norbert. A további szerepekben Divinec Márk, Gáspár Sámuel, Rancz Illés, Szatmári Márk, Rozsovits Johanna és Weisz Tícia Szonja látható.
Másfél órás, lendületes, ugyanakkor lírai elemekkel is gazdagon tarkított, mélyen megérintő előadás készült a Kelemen László Kamaraszínház színpadára, Barta Dórától, a balett-tagozat művészeti vezetőjétől jól megszokottan a bonyolult és árnyalt lélekábrázolást ezúttal sem nélkülözve.
A mozdulat sokatmondó világát a minimalista, ám annál látványosabb és a koreográfiákban nagy szerepet játszó díszlet, a reneszánsz stílusjegyeket és az extravagáns modernitást ötvöző színes jelmezek, valamint az erőteljes érzelmi hatásokat keltő zene teszi sodró lendületűvé. A díszletet Vati Tamás, a jelmezeket Bati Nikoletta tervezte, a zenéket pedig kifejezetten ehhez a produkcióhoz komponálta Nagysolymosi Gábor, aki az autentikus reneszánsz motívumokat éppúgy bátran alkalmazta, mint a grandiózus filmzenei hangzásokat, mindezt megtüzdelve izgalmas sound design elemekkel.
A társkoreográfus és koreográfusasszisztens Nagy Nikolett, a fénytervező Pető József, míg a konzultáns Szabó Tamás volt.
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva