Gogol bemutató sepsiszentgyörgyi színházban

A revizort a 60-as, a Háztűznézőt a 90-es évek közepén mutatta be a szentgyörgyi társulat, Az őrült naplóját pedig két alkalommal is (1970, 2012) műsorra tűzte a színház, utóbb Mátray László előadásában. A Kártyások most kerül először színpadra Sepsiszentgyörgyön Zakariás Zalán rendezésében.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809–1852) az orosz széppróza és drámairodalom egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakja, akinek életműve átmenetet képez a romantika és realizmus között, de groteszk hangvétele miatt a szürrealizmus egyik előfutárának tartják. Több méltatója is minden idők egyik legnagyobb humoristájának tekinti, ő teremtette meg az orosz irodalomban a vígjáték műfaját. Közismert színpadi művei mellett a Holt lelkek, Az arckép, Az orr, A köpönyeg és más munkáit is a világirodalom alapművei közé sorolják.
Minden kártyás többé-kevésbé sipista, vagyis azért ül le játszani, hogy másokat ravasz fondorlatokkal tévedésbe ejtsen, tévedésben tartson, s ezzel magának anyagi hasznot biztosítson – írja Kálnoki Izidor Az ördög bibliája című 1905-ben megjelent művében. Mint kifejti, még a fair-játékosoknál is gyakori dolog, hogy egyik belepislog a másik kártyájába, hogy direkt olyan hanyagul tartja a kártyáit, hogy azt segítő szomszédja meglássa, hogy véletlenül leejt egy lapot a kezéből, amivel ellenfelét félrevezeti. A profik azonban ennél sokkal komolyabb trükköket találnak ki, és minél nagyobb a tét, annál biztosabbra mennek a csalásban. Egyesek olyan finom érzékekre tesznek szert, hogy a visszájáról is megismerik a lapokat, és olyan gyakorlatuk van a kártya fogásában, hogy mindig annyit emelnek le egy pakliról, amennyit akarnak.