A politikai pályán letört, börtönbe vetett, kínpadra vont Machiavelli falusi száműzetésben, öregkora küszöbén kezdte írni a Mandragórát, amely maszlagot jelent. Megírja a darabot, lecsap az őt üldöző képmutatásra és kifigurázza még saját hatalompolitikai tételét is, mely szerint a \"cél szentesíti az eszközt\".
A történet pajzán, akár Boccacio is írhatta volna, ám varázsa nem csípős huncutságában rejlik. A néző nem izgatott kamaszos ádámcsutka-mozgatással, hanem gúnyos kacajjal és harsány hahotával kell, hogy elkísérje a szereplőket.
Callimaco sikeres ifjú Párizsban, de a szíve és a vágya visszahúzza szülővárosába, Firenzébe, ahol szerelme, Lucrezia él. A fiatal hölgy egy idős bankár felesége, erkölcsös életet él, el sem tudja képzelni, hogy megcsalja az urát. Niciának, a bankárnak azonban van egy nagy bánata: házassága Lucreziával gyermektelen. Ezt használja ki Ligurio, Callimaco barátja, aki segíteni akar neki megszerezni az asszonyt. Callimaco, barátja tanácsára párizsi orvosnak adja ki magát, aki ismeri a terméketlenség ellenszerét: a mandragórafőzetet. Nicia lépre is megy, rendel a szerből, de a szer használata nem egyszerű: az asszony, ha megissza, és utána hál valakivel, az első férfi egy órán belül meghal. Nicia nem tehet mást, mint Ligurio tanácsára keresni kezd egy ifjút, akit a felesége ágyába küldhet... ebből aztán számtalan bonyodalom támad, az erényes asszony hallani sem akar róla, de a sokat megélt anyja, Sostrata, és a korrupt gyóntatóatya rábeszélik a házasságtörésre... már csak a megvalósítás van hátra...
Machiavelli darabja századok óta a színházak egyik kedvenc vígjátéka, nagyszerű szereplehetőséget adva a színészeknek, jó szórakozást nyújtva a közönségnek.
A darab a Békés Megyei Jókai Színház és a Zalai Nyári Színházak Kht. közös produkciója.