A Muskátli Kabaré április 17-re, az újbudai Karinthy Színházba meghirdetett előadása ELMARAD. Vida Péter, Nagy Ibolya, Csengeri AttilaFotó: Gózon Gyula Kamarszínház / Frecska Sándor
1919. januárjának utolsó hetében Budapest utcáin Major Henrik ötletes plakátját ragasztgatták: egy kis masamódlány hatalmas kalapdobozt tartott a kezében, belőle a megnyíló új kabaré műsorát bámuló hölgyek és urak bámészkodtak ki. Az ötlet eredeti volt, mint ahogy találó a színház fölé akasztott cégtábla is:
Talán kissé furcsán hangzik első pillantásra egy kabaré mellett. De a muskátli szónak egyéni íze van, kedves, meleg, szerény, színes, élénk, amilyennek alapítói, Gózon Gyula és Berky Lili megálmodták.
Muskátli Kabaré.
Emlékek úszkálnak benne, parfümillat, nótafoszlányok, szerelmes suttogás, hajnali búcsúszavak…
Muskátli Kabaré.
Tréfa, nóta, anekdota, szellemes derű.
Jegyek kaphatók a helyszínen (H-P: 13.00-18.00, előadásnapokon előadáskezdésig!), illetve online:
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk.
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét.
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
