Szekeres Szabolcs írása bemutatónkról a dionuszoszmagazin.blogspot.com oldalán jelent meg
Lepukkant panel Romániában 2006-ban. Igazi magány- és legénylakást mutat az Enyvvári Péter tervezte miliő. Az özönvíz előtti, kiszuperált konyhaszekrény előtt nemzeti színekben pompázik a koszos szőnyeg. A szegényes otthonából elvétve kilépő férfi a televíziót nézi. Előtte műgonddal rendezgeti a gyógyszereit, majd konyakkal veszi be a tablettákat. Nem érti a híreket, illetve nem ért egyet velük. Őszintén, megingathatatlanul hitt valamiben, ami mára a történelem szemétdombjára került.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
Interjúk
Interjúk
Interjúk
