Ki lopta el Lise Meitner Nobel-díját? – Teszi fel a kérdést mindannyiunknak Herendi Gábor
Kurucz Adrienn írása a WMN magazin portálján jelent meg. Köszönjük!
Cyril Gely neve nem csak a színházból lehet ismerős, forgatókönyveket is jegyez, például a Csokoládéét, a Madeleine sofőrjéét, vagy Az utolsó éjszaka Párizsban című filmét, amely színpadon is látható nálunk is Diplomácia címmel (Sztarenki Pál a rendező). A díj feszes szerkezetű, ügyesen komponált, a figyelmet végig pórázon tartó dráma, nincsenek üresjáratok, nem fogod elunni magad, pedig jobbára azt látod, hogy két ember vitatkozik egy szalonban. A feszültség végig vibrál a levegőben attól fogva, hogy Hahn felesége (Szorcsik Kriszta) gyakorlatilag felkonferálja a nyolc éve nem látott Meitnert, és lesi a hatást.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.