Hírek
A produkció a 75. évad szilveszteri előadásaként kerül bemutatásra. Georges Feydeau bizonyára nem idegen a marosvásárhelyi nézők számára, hiszen 2010. december 31-én a Bolha a fülben című bohózatot mutatták be Kövesdy István rendezésében, 1970. szeptember 24-én pedig Lohinszky Lóránd rendezésében az Osztrigás Mici (Egy hölgy a Maximból) előadással nyitotta az akkori évadot a Társulat. A hülyéje Feydeau egyik legismertebb, magyarul is játszott művei közé tartozik – a fent említettek mellett.
Lucienne, Vatelin felesége kapós nő, egyszerre próbálja őt megszerezni férje nős barátja, Pontagnac, és a nőcsábász Rédillon. A nő azonban hű férjéhez, soha nem csalná meg őt mindaddig, míg ez fordítva meg nem történne. Az udvarlók legnagyobb szerencséjére épp ekkor jelenik meg a színen Maggie, akivel a férjnek egykor Londonban viszonya volt. Innen kezdődően a bohózatban fejreáll a világ: némi zsarolás, számos hazugság, váratlan helyzetek, felfokozott ritmus és kész is a káosz…
Georges Feydeau a XIX-XX. századforduló egyik legsikeresebb francia vígjátékszerzője, a korabeli vaudeville műfajának megújítója. Műveinek fő jellemzői a pergő ritmus, a kiszámított, pontos szerkesztés, szatírikus ábrázolásmód. A szürrealista és abszurd dráma előfutárának is tartják.
Rendező: SEBESTYÉN ABA
Díszlet: SÓS BEÁTA, Jelmez: HATHÁZI REBEKA, Ügyelő: RIGMÁNYI LEHEL, Súgó: BOROS ENIKŐ, Feliratozás: MEDVE ZSUZSA
Szereplők: Crépin Vatelin: KOVÁCS BOTOND, Lucienne, a felesége: GECSE RAMÓNA, Edmond Pontagnac: GALLÓ ERNŐ, Mme Pontagnac: FODOR PIROSKA, Ernes Rédillon: BOKOR BARNA, Narcisse Soldignac: ÖRDÖG MIKLÓS LEVENTE, Maggie, a felesége: NAGY DOROTTYA, Armandine: P. BÉRES ILDIKÓ, Pinchard, veterán katonaorvos: TOLLAS GÁBOR, Mme Pinchard: SZABADI NÓRA, Gérome: KILYÉN LÁSZLÓ, Victor: CSÍKI SZABOLCS, Clara: KISS BORA, Jean: MESZESI OSZKÁR, Felügyelő: BÁLINT ÖRS.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















