Hírek
(...) Mert ebben az Őze Áron rendezte Centiről centire című darabban minden romantikusan könnyed, rózsaszínközelinek tűnő humorcunamiban – amely a dramaturgiai színpadra szabás (Karácsony Ágnes) igen jól sikerült példája itt, hisz a Jóbarátok típusú humorbombák egyszerre robbantanak szét mindent és vonnak együvé minket – a lehető legjobban álcázott, leginkább sebezhető valónk kerül a totális reflektorfénybe. Oda, ahová mostanság aztán biztos, hogy a legkevésbé kívánnánk azt kitenni.
Humorral, szarkasztikusra, néha bombasztikusra szabottan nagyot szólni akarón, ám a legintelligensebben önironikus humorral haladunk észrevétlenül egyre mélyebbre itt. Centiről centire oda és addig, ahol már a fegyvertelenül védtelen önmagunk van.
A teljes írás eléréséhez kattintson IDE >>>
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György