Színházak
Új Színház
- 2023/2024
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
Carlo GozziTurandot
GOZZI és SCHILLER nyomán
Tragikus mese
- Turandotkínai hercegnőGyörgyi Anna
- Altoumkínai császárVass György
- Adelmatatár hercegnő, Turandot rabszolganőjeBotos Éva
- ZelimaTurandot szolgálóleányaFodor Annamária
- BarakSkirina férje, Kalaf egykori udvarmestereHuszár Zsolt
- Kalaftatár hercegKovács Krisztián
- ZannikAlmási SándorPálfi KataKecskés KarinaSzéll Attila
- rendezőForgács Péter
- díszlettervezőFüzér Anni
- jelmeztervezőFüzér Anni
- dramaturgHársing Hilda
- mozgásDuda ÉvaGergye Krisztián
- a rendező munkatársaGyulay Eszter
…Egyszer régen a messzi Kínában élt egy Turandot nevű szép és okos hercegnő, aki törvénybe foglaltatta: csak annak hajlandó kezét nyújtani, aki három talányát megválaszolja. De aki nem állja ki a próbát, büszke fejét pallos alá hajtsa…
Sorban hullottak a királyi fejek a porba, míg egy napon Pekingbe érkezett Kalaf, a tatárok bujdosó fejedelmének egyetlen fia. Megpillantotta Turandot arcképét, beleszeretett, és kérőnek jelentkezett a palotában…
A kínai hercegnő történetéből mítosz lett. Már maga a név is a büszke és kegyetlen nő szimbólumává vált, köszönhetően Carlo Gozzinak, aki az eredeti perzsa mesét színpadra álmodta, majd Friedrich Schillernek, aki átdolgozta a Gozzi művet, és sikerre vitte Weimarban, és nem utolsó sorban Giacomo Puccininek, akit a férfigyűlölő szűz hercegnő szenvedélyes története minden idők egyik legnépszerűbb operájának megírására ihletett.
Sorban hullottak a királyi fejek a porba, míg egy napon Pekingbe érkezett Kalaf, a tatárok bujdosó fejedelmének egyetlen fia. Megpillantotta Turandot arcképét, beleszeretett, és kérőnek jelentkezett a palotában…
A kínai hercegnő történetéből mítosz lett. Már maga a név is a büszke és kegyetlen nő szimbólumává vált, köszönhetően Carlo Gozzinak, aki az eredeti perzsa mesét színpadra álmodta, majd Friedrich Schillernek, aki átdolgozta a Gozzi művet, és sikerre vitte Weimarban, és nem utolsó sorban Giacomo Puccininek, akit a férfigyűlölő szűz hercegnő szenvedélyes története minden idők egyik legnépszerűbb operájának megírására ihletett.
2005. 11. 05.
Galéria
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!