A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, ami egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai-Bakonyi-Gábor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni, vagy Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott. Azóta is csak akkor érdemes felújítani, ha Miska és Marcsa szerepét átütő erejű művészek, igazi közönségkedvencek alakítják.

Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja, melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyiruhás "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba.

Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül.

A cselekmény színhelye Korláth gróf kastélya, ahol a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Ivánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részes az összeesküvésben. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát (aki a grófék mosogatólányának, Marcsának a vőlegénye) piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak, és bevezeti a társaságba…

1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket.

A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány – megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.