Színházak
Szolnoki Szigligeti Színház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2000/2001
- 1980/1981
- 1977/1978
Bródy SándorA tanítónő
Dráma
- TanítónőMolnár Nikolett
- Öreg Nnagy IstvánKarczag Ferenc
- Ifj. Nagy IstvánBarabás Botond
- NagyasszonyCsászár Gyöngyi
- TanítóDósa Mátyás
- KántorMolnár László
- KántorkisasszonyJankovics Anna
- Hray IdaHuszárik Kata
- FőúrBitskey Tibor
- KáplánMészáros István
- SzolgabíróHarna Péter
- JárásorvosVándor Attila
- TörvénybíróHorváth György
- BérlőÓnodi Gábor
- GyógyszerészHorváth Gábor
- LovászinasKinczel József
- PostásDeme Gábor
- KomornyikTárnai Attila
- PrímásZelei Gábor
Asszonyok, Iskoláslányok
- rendezőKerényi Imre
- díszlettervezőSzékely László
- jelmeztervezőJánoskúti Márta
- segédrendezőIgnátz Éva
Régen íródott ez a darab. Amikor a darab végén a Főúr (az öreg pap), azt mondja indulattal, hogy eleresztettétek a jövőt, akkor a néző megborzong, mert úgy érzi, hogy az ő jelenéről van szó…
Kerényi Imre: Minden régi történet a mához szól. Itt van egy mérhetetlen harácsolás. Ha úgy tetszik, a falun élő lakosság kifosztása. És ez tönkreteszi a jelent, és tönkreteszi a jövőt. Ebben a történetben két igazán egymásnak való emberről van szó. Az egyiket úgy hívják: ifjú Nagy, a másikat úgy hívják, hogy Tóth Flóra. Az egyik földbirtokos csemete, a másik tanítónő. És az egészből nem lesz semmi, mert mindent tönkretesz a pénz, a harácsolás.
Vannak pontok, ahol ez megfordulhatna? Ifj. Nagy is megbénul…
Kerényi Imre: Szoktuk mondani: a társadalmi környezet… a konvenció… melyeknek a hősök általában foglyai. Ez a darab egy mese, mára vonatkozó példázat. Szívesen bajmolódom ezzel a darabbal, mert ennek van egy pedagógiai vonulata is. Rendkívül fontos, hogy bemutassuk a porosz-osztrák iskolarendszert, annak a – ha úgy tetszik – nagyszerűségét, érettségét is. Hogy szembesüljünk azzal a történelmi ténnyel, hogy a magyar oktatásnak Klebersbergen kívül is voltak főhősei. Ő csak befejezte azt a folyamatot, amit Trefort Ágoston elindított. Sőt a reformkor! Amikor elkezdtek az emberek magyarul tanulni, magyar dalokat tanulni, magyar táncokat tanulni, és elkezdődött a nemzetté válás eszközeként az iskolarendszer kifejlesztése. Már Trefort és Eötvös is nagyon sokat tettek a tanítóképzésért, ezt teljesítette ki Klebersberg gróf. Gárdonyi azt mondta, hogy a tanító a lámpás ember. Minden faluba kell egy tanító, aki viszi a fényt a lámpájával, a tudást. Itt van egy tanóra, ahol a diákok nem verik meg a tanárt, hanem tisztelik. És megtanulnak viselkedni, olvasni, írni és számolni. Ez, ebben az országban nem volt gond. Ez kétszáz év tágassága. Most van egy olyan oktatási rendszerünk, Magyar Bálintnak köszönhetően, melytől funkcionális analfabétákkal van tele az ország. A Horthy korszak végére egy művelt nép élt itt, egy jó alapképzéssel rendelkező parasztpolgárság élt a falvakban, akik a maguk urai voltak. Ebből nőtt ki a kiváló Kisgazda Párt, vagy a Parasztpárt. Vagy a népi irodalom.
Kerényi Imre: Minden régi történet a mához szól. Itt van egy mérhetetlen harácsolás. Ha úgy tetszik, a falun élő lakosság kifosztása. És ez tönkreteszi a jelent, és tönkreteszi a jövőt. Ebben a történetben két igazán egymásnak való emberről van szó. Az egyiket úgy hívják: ifjú Nagy, a másikat úgy hívják, hogy Tóth Flóra. Az egyik földbirtokos csemete, a másik tanítónő. És az egészből nem lesz semmi, mert mindent tönkretesz a pénz, a harácsolás.
Vannak pontok, ahol ez megfordulhatna? Ifj. Nagy is megbénul…
Kerényi Imre: Szoktuk mondani: a társadalmi környezet… a konvenció… melyeknek a hősök általában foglyai. Ez a darab egy mese, mára vonatkozó példázat. Szívesen bajmolódom ezzel a darabbal, mert ennek van egy pedagógiai vonulata is. Rendkívül fontos, hogy bemutassuk a porosz-osztrák iskolarendszert, annak a – ha úgy tetszik – nagyszerűségét, érettségét is. Hogy szembesüljünk azzal a történelmi ténnyel, hogy a magyar oktatásnak Klebersbergen kívül is voltak főhősei. Ő csak befejezte azt a folyamatot, amit Trefort Ágoston elindított. Sőt a reformkor! Amikor elkezdtek az emberek magyarul tanulni, magyar dalokat tanulni, magyar táncokat tanulni, és elkezdődött a nemzetté válás eszközeként az iskolarendszer kifejlesztése. Már Trefort és Eötvös is nagyon sokat tettek a tanítóképzésért, ezt teljesítette ki Klebersberg gróf. Gárdonyi azt mondta, hogy a tanító a lámpás ember. Minden faluba kell egy tanító, aki viszi a fényt a lámpájával, a tudást. Itt van egy tanóra, ahol a diákok nem verik meg a tanárt, hanem tisztelik. És megtanulnak viselkedni, olvasni, írni és számolni. Ez, ebben az országban nem volt gond. Ez kétszáz év tágassága. Most van egy olyan oktatási rendszerünk, Magyar Bálintnak köszönhetően, melytől funkcionális analfabétákkal van tele az ország. A Horthy korszak végére egy művelt nép élt itt, egy jó alapképzéssel rendelkező parasztpolgárság élt a falvakban, akik a maguk urai voltak. Ebből nőtt ki a kiváló Kisgazda Párt, vagy a Parasztpárt. Vagy a népi irodalom.
2010. 11. 19.
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!