Színházak
Ruttkai Éva Színház
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2001/2002
Zágon István - Nóti Károly - Eisemann MihályHippolyt, a lakáj
Zenés komédia
Nóti Károly filmforgatókönyvét átdolgozta: Vajda Anikó és Vajda Katalin
- HippolytBenedek Miklós
- Schneider MátyásSzacsvay László
- ArankaSchneider feleségeMolnár Piroska
- Terkaa lányukSzávai Viktória
- Nagy AndrásTyukodi Szabolcs
- MimilokáltáncosnőKováts Adél
- Makáts CsabaHajdu Steve
- MakátsfőtanácsosGáti Oszkár
- JulcsaNagy Cili e.h.
- TóbiásVida Péter
Közreműködnek:
Fekete Mária (zongora 1)
Termes Rita (zongora 2)
Riha Emil / Bíró Rudolf (dob)
Szendőfi Balázs (basszusgitár)
Faith Tibor / Veér Bertalan (hegedű)
A díszleteket Varga Mátyástervei alapján készítette: Galambos Péter
A táncokat Somoss Zsuzsa koreográfiája alapján betanította: Ullmann Krisztina
Fekete Mária (zongora 1)
Termes Rita (zongora 2)
Riha Emil / Bíró Rudolf (dob)
Szendőfi Balázs (basszusgitár)
Faith Tibor / Veér Bertalan (hegedű)
A díszleteket Varga Mátyástervei alapján készítette: Galambos Péter
A táncokat Somoss Zsuzsa koreográfiája alapján betanította: Ullmann Krisztina
- rendezőVerebes István
- díszlettervezőVarga MátyásGalambos Péter
- jelmeztervezőTordai Hajnal
- koreográfusSomoss ZsuzsaUllmann Krisztina
- zenei vezetőFekete Mari
- a rendező munkatársaBodori Anna
A magyar film történetében korszakos jelentőségű az 1931. novemberében bemutatott, Hyppolit, a lakáj című vígjáték, hiszen valójában hatalmas sikere indította meg a magyar hangosfilmgyártást. Témájával, mondanivalójával szinte rányomta bélyegét a háború előtti évtized filmgyártására, hosszú időre meghatározta a magyar filmeknek nem csupán műfaját, de tematikáját és színészi játékát is. Ez a siker adta a magyar filmnek Kabos Gyulát és örökítette meg Csortos Gyula művészi egyéniségét.
Azóta számtalanszor vetítették újra a mozikban és a televízióban, több újra feldolgozást is megért.
Az eredetileg színpadra szánt művet viszonylag későn fedezte fel a színház. 34 évvel a film bemutatója után Zágon István színpadi változatát a Vidám Színpad tűzte műsorára Kazal Lászlóval (Schneider) és Kibédy Ervinnel (Hyppolit).
1984 és 1992 között elsöprő siker a Játékszínben, Szacsvay Lászlóval, Benedek Miklóssal és Molnár Piroskával a főszerepekben. Zágon színdarabját Nóti Károly filmjével ötvözve készített átdolgozást Vajda Anikó és Vajda Katalin. Az előadást Verebes István rendezte. Ez a színpadi változat, Eisemann Mihály zenéjével később országos turnéra indult, s azóta is folyamatosan repertoáron van az ország különböző színházaiban.
Az örök téma, a kisember a fő motívuma a színdarabnak. Az örök kisember, aki ma ugyanúgy itt él közöttünk, mint a múlt században, ugyanazokat a küzdelmeket vívja meg saját magával, családjával ahhoz, hogy érvényre juttassa akaratát, hogy felnőjön a családfői feladatokhoz.
Ehhez a harcához még hozzájön \"nehezéknek\" a felesége által alkalmazott arisztokratikus lakáj, Hyppolit. Kettejük párharca örökérvényű. Hogyan egyeztessük össze belső vágyunkat, a külső megfelelési kényszerrel?!
Ezt a folyamatot követi végig az előadás vérbő humorral, Eisemann Mihály hol andalító, hol vérpezsdítő zenéjével, Fekete Mari vezényletével, 5 tagú élőzenekari kísérettel! Többek között felcsendülnek: a Köszönöm, hogy imádott; Jaj, de jó a habos sütemény; Holdvilágos éjszakán; Pá kis aranyom; Bőg a tehén című örökzöld melódiák!
Azóta számtalanszor vetítették újra a mozikban és a televízióban, több újra feldolgozást is megért.
Az eredetileg színpadra szánt művet viszonylag későn fedezte fel a színház. 34 évvel a film bemutatója után Zágon István színpadi változatát a Vidám Színpad tűzte műsorára Kazal Lászlóval (Schneider) és Kibédy Ervinnel (Hyppolit).
1984 és 1992 között elsöprő siker a Játékszínben, Szacsvay Lászlóval, Benedek Miklóssal és Molnár Piroskával a főszerepekben. Zágon színdarabját Nóti Károly filmjével ötvözve készített átdolgozást Vajda Anikó és Vajda Katalin. Az előadást Verebes István rendezte. Ez a színpadi változat, Eisemann Mihály zenéjével később országos turnéra indult, s azóta is folyamatosan repertoáron van az ország különböző színházaiban.
Az örök téma, a kisember a fő motívuma a színdarabnak. Az örök kisember, aki ma ugyanúgy itt él közöttünk, mint a múlt században, ugyanazokat a küzdelmeket vívja meg saját magával, családjával ahhoz, hogy érvényre juttassa akaratát, hogy felnőjön a családfői feladatokhoz.
Ehhez a harcához még hozzájön \"nehezéknek\" a felesége által alkalmazott arisztokratikus lakáj, Hyppolit. Kettejük párharca örökérvényű. Hogyan egyeztessük össze belső vágyunkat, a külső megfelelési kényszerrel?!
Ezt a folyamatot követi végig az előadás vérbő humorral, Eisemann Mihály hol andalító, hol vérpezsdítő zenéjével, Fekete Mari vezényletével, 5 tagú élőzenekari kísérettel! Többek között felcsendülnek: a Köszönöm, hogy imádott; Jaj, de jó a habos sütemény; Holdvilágos éjszakán; Pá kis aranyom; Bőg a tehén című örökzöld melódiák!
2006. 08. 07.
Galéria
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!