Színházak
Szigligeti Színház Nagyárad
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
Gianina CărbunariuMagyaroszaurusz
- rendezőGianina Cărbunariu
- díszlettervezőIrina Moscu
- jelmeztervezőIrina Moscu
- dramaturgBoros Kinga
- fordítóBoros Kinga
- zeneTrabalka Cecília
- színpadi mozgásDimény Levente
- videóCristian Niculescu
- light designCristian Niculescu
- rapSzotyori József
- súgóTentea Katalin
- ügyelőVajda Boglárka
Hogy mi az a magyaroszaurusz? Egy 1915-ben, a mai Románia területén, Erdélyben felfedezett dinoszauruszfaj, mely feltehetően erőforrások hiányában csak mintegy ötödére fejlődhetett óriás rokonainak.
Felfedezője és névadója a dévai születésű báró, Nopcsa Ferenc (1877-1933) paleontológus, az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos elemzője, geológus, albanológus, az MTA tagja, mindeközben hírszerző, kém és aspiráns az albán királyságra. Személyiségében az elmélyült tudós hajlam, a neurotikus érzékenység, a kutató és a kalandor egyesül. Kalandregénybe illő, de tragikus sorsában szerepet játszik a monarchikus zűrzavar, a kelet-európaiság, a Balkán vonzereje és egy összetett személyiség önmagával való küzdelme. Színházi megformálás után kiáltó életéből a román színházi szakma egyik legjelentősebb női alkotója (író, rendező, színművész) — akinek neve Európában sem ismeretlen —, Gianina Cărbunariu, neves román alkotókkal és a Szigligeti Társulattal összefogva készít előadást.
1899-et írunk.
Nagyváradon színház épül a bécsi Fellner és Helmer tervei alapján.
A Bécsi Geológiai Intézetben Nopcsa Ferenc bemutatja a világnak az erdélyi dinoszauruszokat.
Ez Európa aranykora, a boldog békeidők.
Nopcsa életútja és személyisége azonban épp annyira ellentmondásokkal teli, mint a századforduló. Az elmélyült kutatás és a politikai ambíciók, a világjáró vagányság és a bénító depresszió, az érzékenység és a kegyetlen irónia egyaránt jellemzik. S miközben ő országok közt utazva paleobiológiai tanulmányokat ír, kémjelentéseket küld, és térképeket készít, a nagyhatalmak átrajzolják a világot, amelyet ismert.
Az előadáshoz végzett kutatás során az alkotók az alábbi forrásokra támaszkodtak:
Csaplár-Degovics Krisztián: „Nekünk nincsenek gyarmataink és hódítási szándékaink”. Magyar részvétel a Monarchia gyarmatosítási törekvéseiben a Balkánon (1867–1914)
Robert Elsie (szerk.): Reisen in den Balkan. Die Lebenserinerungen des Franz Baron Nopcsa
Robert Elsie (szerk.): Traveler, Scholar, Political Adventurer. A Transylvanian Baron at the Birth of Independence. The Memoirs of Franz Nopcsa
Főzy István: A Kárpát-medence dinoszauruszai
(ed.) Gyurkovics Györgyi (szerk.): Nopcsa Ferenc A sárkányok magyar királya
Dacian Muntean: Aventurile și călătoriile Baronului Nopcsa
Nopcsa Ferenc: A legsötétebb Európa
Ionuț Sociu: Baronul Nopcsa, între Kafka și Indiana Jones. Scena9, 2022/4.
Tasnádi-Kubacska András: Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete
Vanessa Vaselka: History Forgot This Rogue Aristocrat Who Discovered Dinosaurs and Died Penniless. Smithsonian Magazine, 2016/7.
az m1 csatorna Múlt-kor műsorának Nopcsa Ferencről szóló adása
DODA: The Life and Adventures of Franz Baron Nopcsa. Dokumentumfilm, 2016. Rendező: Visar Vishka
valamint az Arcanum és az Anno adatbázisokon elérhető korabeli újságcikkek.
Köszönjük Boka Lászlónak, Csaplár-Degovics Krisztiánnak, Ardian Kycykunak, Molnár Attilának, Dacian Munteannak és Ionuț Sociunak a kutatáshoz nyújtott segítségét!
A nagyszabású színházi vállalkozásban a Szentendrei Teátrum a partnerünk.
2023. 02. 03.