Színházak
Szigligeti Színház Nagyárad
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- LucienneVatelin feleségeFirtos Edit
- Edmond Pontagnacifj. Kovács Levente
- Crépin VatelinMedgyesfalvy Sándor
- JeanSzotyori József
- Ernest RédillonszínházigazgatóKiss Csaba
- Mme Pluchette PontagnacKovács Enikő
- Maggie SoldignacFodor Réka
- Narcisse SoldignacHerman Ferenc
- Armandinetehetséges fiatal színésznőGajai Ágnes
- PinchardDobos Imre
- Pinchard-néCsíky Ibolya
- GéromeRédillon szolgájaÁcs Tibor
- VictorlondinerPál Hunor
- ClaraszobalányTóth Tünde
- FelügyelőCsepei Róbert
- rendezőMeleg Vilmos
- díszlettervezőMeleg Vilmos
- jelmeztervezőKelemen Kata
- fordítóHamvai Kornél
- szcenikusTorkos István
- fényNagy Imre
- hangZsurka József
- súgóKörner Anna
- ügyelőKocsis I. Gyula
- a rendező munkatársaTóth Tünde
Mindenki megjelenik ahhoz, hogy Feydeau (1862-1921) bohózatából – amely korábbi fordításban A balek címet viseli – pörgõ, nevettetõ, fergeteges hangulatú elõadás szülessen: a mindenre elszánt csábító, bõvérû feleség, ügyefogyott szeretõ, fürdõszobába zárt nõ, megcsalt férj és persze komikus jelenetek, véletlen egybeesések sorozata. A farce mûfaj talán leghíresebb francia képviselõjének vígjátékai kivételesen népszerûek voltak már a szerzõ életében, a 19-20. század fordulóján is, és azok mind a mai napig. A mesteri szerkesztésû darab különleges, ironizáló humora révén már a jóval késõbb jelentkezõ abszurd drámát is megelõlegezi, emellett a friss, poénokban, nyelvi leleményekben gazdag elõadásszöveget nem utolsó sorban Hamvai Kornél kiváló fordításának köszönhetjük.
2007. 10. 17.