Színházak
Gyulai Várszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1997/1998
- 1994/1995
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
Spiró GyörgyAz imposztor
- BogusławskiKovács Lajos
- KażinskidirektorSpindler Béla
- RogowskiMihályi Győző
- KamińskaNagy Enikő
- KamińskiJánosi Dávid
- HrehorowiczóvnaDobos Ildikó
- RybakSzűcs Péter Pál
- PięknowskaCsépai Eszter
- NiedzielskiKaszás Mihály
- DamseVarga Zoltán
- SúgónőMajzik Edit
- ÜgyelőKarácsonyi Zoltán
- ChodżkokritikusBank Tamás
- GubernátorCs. Németh Lajos
- rendezőÁrkosi Árpád
- díszlettervezőKovács Yvette Alida
- jelmeztervezőKovács Yvette Alida
- dramaturgPozsgai Zsolt
- zenei munkatársNémeth Zoltán
- súgóBudai Ilona
- ügyelőDulay László
- asszisztensKabódi Szilvia
A mű előzménye Spiró György Az Ikszek című regénye volt. A drámai átirat Major Tamás számára készült (és bizonyos értelem¬ben róla szólt), aki halála előtt nem sokkal – a Budapesti Katona József Színházban eljátszotta a főszerepet. A bemutató időpontja 1983. október 28-án volt, akkor Zsámbéki Gábor rendezte. 50 alkalommal került színre.
* * *
A napóleoni háborúk után alatt létrehozták a Varsói Nagyher¬cegséget. Ez az állam francia érdekeket szolgált. Az 1815-ös bécsi kongresszuson kialakítottak egy Lengyel Királyságot, amelynek királya az orosz cár lett. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyel-országnak liberális alkotmánya volt, azonban az Orosz Birodalom de facto annektálta az országot. Az ismétlődő lengyel felkeléseket leverték. A 19. század végefelé már az oroszosítást kellett elszen¬vedniük a lengyeleknek. Ekkor az osztrák uralom alatt álló terület, a Galíciai Királyság és Krakkó vált a lengyel kultúra menhelyévé. A porosz, majd német kézen lévő területek részesedtek Németor¬szág gazdasági fellendülésében, de ez együtt járt a lengyel nyelv használatának visszaszorulásával.
A darab története
A vilnai (Vilius, Litvánia) színházban premierre készülnek: ma este Lengyelország legnagyobb színésze, Bogusławski fog fellépni a Tartuffe-ben – ha eljön. Bogusławskit azonban két napja várják hiá¬ba, úgy hiszik, megsértődött, amiért operáját betiltotta a helyi hatóság.A társulat próbálni kezd. Nincs idő a művészkedésre: örülnek, ha a szövegüket meg tudják tanulni estére, ráadásul főszereplőjük sincs. A színházba betévedt idegen ekkor fedi fel magát: ő Bogusławski. A színészek lelkesedése hatalmas, de a Mester elég kiábrándí¬tóan viselkedik: csak hatalmas sztárgázsiért hajlandó eljátszani a szerepet. Bogusławski, aki még sohasem játszotta Tartuffe-öt, elkezdi tanulni a szerepet, de folyton megzavarják. Lassanként feltárul előtte a társulat tagjainak reménytelen élete. Rybak drá¬maíró szeretne lenni, de tudja, hogy darabjait sohasem adnák elő. Kaminska, a „vilnai csillag” az öreg színész szeretője lenne, ha az felvinné Varsóba. A színészek kiábrándultak: nincs Lengyelország, nincs már értelme miért játszani. Kiderül, hogy Bogusławski sem a régi: elszegényedett, nincs már színháza, vidéki vendégjátékokból él. Az igazgató ismerteti a szereposztást. Újabb csalódást vált ki, hogy Bogusławski ezalatt a kapott pénzt számolgatja. Megkezdődik a Tartuffe próbája…
2011. 10. 09. 2011. 08. 05. Gyula Várszínház