A könnyed „farce” –műfaj (magyarul: bohózat) francia megteremtője, és leghíresebb képviselője. Vígjátékain keresztül tükröt tart elénk, és bepillantást nyerhetünk a párizsiak hálószobatitkaiba. Félreértések és véletlen egybeesések. A „csontváz a szekrényben” filozófia, a megcsalt férj, az ügyefogyott szerető, a bővérű feleség… Mi pedig magunkra ismerünk, és magunkon kacagunk.

Feydeau vígjátékai kivételesen népszerűek voltak már a szerző életében is, és azok mind a mai napig. Száz év távlatából azonban már azt is tudjuk, hogy Feydeau szerethető, kacagtató bohózatai az abszurd dráma első „árnyékait” is magukon viselik.

Mit tehet Lucienne, ha férje barátja szerelmével üldözi? Bevall mindent.
Mit tehet a szoknyabolond Pontagnac, ha lebukik, ráadásul még elhagyott kedvese is betoppan a házba? –Bevall mindent.
És mit tehet a férj, aki megtudja mindezt? Nem hiszi el.
Köszvény (nem igazi), egy Corot- festmény (talán ez sem igazi), és Voltaire utca negyvennyolc...