„Valóban, milyen jó és ragyogó ez a világ, ha az ember nem vész el benne –

de micsoda káosz birodalma ez akkor, ha elvész benne!“

Az előadás Íreléről, a tanítványról szól. A fiatalember egy nap elindul, hogy megkeresse az ő Tanítóját. A keresés nem várt találkozásokhoz, szent emberekhez vezeti, akiktől mind tanul valamit, megtanul enni, nevetni és megtanul vitatkozni, de az ő igazi Tanítóját nem találja meg. Eközben eltelik egy élet, és Írele rájön, hogy ő maga vált a Mesterré.

A közösségeket a történeteik tartják életben. A mesélés eseménye legalább olyan fontos, mint maguk a történetek. A társulat most Íreléről és az ő útjáról mesél sok kacskaringóval, egymásnak adogatva a fonalat, zenével és játékosan.

„Tulajdonképpen egész életünk mágikus álomban telik, és csak akkor ébredünk fel valamennyire, ha szentekről beszélnek nekünk.

 Az előadás után a zenészek Komjáti Áron gitárossal kiegészülve kötetlen koncertet adnak. Így mindenkit arra biztatunk, hogy maradjon amíg kedve tartja, és folytassuk az estét közös beszélgetéssel, zenehallgatással.