A művésznő a Kossuth,- Jászai Mari díj, Érdemes művész cím mellett számtalan elismerés tulajdonosa, a Nemzeti Színház örökös tagja .Élete minden epizódját ,jót és rosszat egyaránt -utóbbiból bőven kijutott neki, beleértve a görög sorstragédiákat idéző családi drámákat  is – tehát minden vele megesett dolgot mesterségén át szűri, egyben gyógyítja is a sebeket. A költészet , a színház megoldás, terápia és katarzis egyúttal .

Nagy élmény volt számomra minden szereped, de hogyan kezdődött ?
   –  Engem még Major Tamás és Gellért Endre szerződtetett 1950-ben a Nemzeti Színházhoz. Honnan tudtam volna akkor, hogy mi a színpadi munka? Főiskolára nem jártam, érettségi után kerültem a Pesti színházhoz  ,utána a Nemzetibe.   Meghallgattak, leszerződtettek.Első szerepem Gellért Endre rendezésében A Noszty fiú esete Tóth Marival c. Mikszáth darabban Velkovics Rozi volt. Eleinte rengeteget szenvedtem. Figyelni és feldolgozni, felfogni és használni tudni a rendezőtől hallottakat. Majorral sokat hadakoztam, ő nem volt magyarázó alkat, erre nem volt ideje  .A millió ötlet között magyarázatokra nem tudta pazarolni az idejét. Félelmetes energiája másra kellett, arra, hogy a színész elkapja az ő hullámhosszát és ringatózzon rajta, mint pók a fonálon. Magánemberként persze másként viselkedett .Apám nem volt színházbajáró ember, de egyszer eljött megnézni engem. Előadás után találkoztak: Jó estét Major elvtárs,-mondta apám, jó estét vitéz uram, -mondta Major, majd a két férfi elment vacsorázni az Emkébe, engem faképnél hagytak.

Kedves szereped volt és sokat játszottad Melindát Katona Bánk bán c. darabjában.
   –  Szörényi Éva disszidált, így kaptam meg a szerepet és nagyon szerettem. Tőkés Anna volt Gertrudis , előadás után gyakran én vittem haza kocsival, hiszen” királynő” volt. Sokan úgy vélték, hogy buta, mint a tök, de volt egy olyan belső sűrűsége, zsenialitása , ami erősen hatott. Én soha nem akartam Gertrudis lenni . A hozzám hasonlót nehezen viselem, mert mindig a magam kiküszöbölhetetlen hibáit látom benne. De bámulom azt, aki ennyire más, mint én. Anna teljes emberként volt színész .Teljes emberként élte minden szerepét. .A legkisebbet is .És ebben hasonlított Jászaihoz, a nagy elődhöz.

Életem. Ez volt önálló ested címe, amelyben Jászai Mari naplóját mondtad el. Jól gondolom, hogy ez tisztelgés is volt Tőkés Anna emléke előtt?
   –  Jászai Mari azt mondja: „ Mint a mágnestű az északi sarkot, úgy kerestem én mindig a tudást, olyan önkéntelenül…”. Anna nem a tudást kereste, ő csak saját magát tudta öntudatlanul. Színész volt, annak minden teljességében. Ilyen „öntudatlanul” vezetett engem Jászai Marihoz. Az   estemmel Anna iránti hálámat is szerettem volna kifejezni.

Tudom, életedben nagy szerepe van a barátságoknak. Első, nagy sikerű önálló ested Weöres Sándor Psyché-je volt. Magam is láttam az Egyetemi Színpadon. A Weöres házaspárral legendás barátságot ápoltál. Hányszor játszottad Psyché vallomásait?
   –  Az Egyetemi Színpad után országszerte talán ötszázszor. Soprontól Csengerig, Szegedtől Pécsig, Győrtől Debrecenig és Szombathelyig.Sándortól szabad kezet kaptam a válogatáshoz, hiszen a kézirat mindent megengedett nekem .Fél évig minden napom nagyobbik és jobbik fele Psyché lett, álmomban sem hagyott nyugtot. Kápráztam a lehetőségein és egyre többet ismertem meg (elég későn) magamból is. Amikor ott álltam a költő előtt az ő művével,  tudtam, a Psyché az enyém is  .És arra vágytam ,hogy úgy hallgassa, mintha először hallaná. Hiszen elképzelhette  akármilyennek ,most már olyannak kell látnia, amilyenné általam lett. Sándor sosem volt bőbeszédű, könny jelent meg a szemében .Hosszú szempillájával próbálta lesöpörni.

A Psychét 1972-ben kezdted játszani, a Jászai Mari est 1979-es, Károli Gáspár Vizsolyi Bibliáját 1982-ben mutatta be a Katona József Színház a Te szerkesztésedben. A Bibliával is országos turnéra indultál. Hányszor játszottad?
   –  Nem számoltam, olyan háromszáz alkalom lehetett.

Az önálló műsorok nagy terhet rónak a színészre, hisz egyedül, partnerek nélkül áll a színpadon, Te mégis jónéhány egyszemélyes estet szerkesztettél, játszottál.
   –  Egyedül lenni a színpadon olyanfajta biztonságérzetet ad, hogy lám mindenki más nélkül megvagyok magammal, amit az ember nem fogalmaz meg természetesen, de mégis tartás van benne, hogy állok, mint a köszikla.

A Bethlen téri Színház november 2-i  Vizsolyi Biblia előadása színháztörténeti esemény lesz. Híres voltál arról, hogy mindig tudtad a szerepeid szövegét, soha nem támaszkodtál súgóra, sőt meg is tiltottad, mert zavart volna. Most hogyan készülsz az előadásra?
   –  Nagyjából az egész napot azzal töltöm, bárhova megyek, séta közben, főzés közben mondom a szöveget. Automatikusan, mint egy gépből megy a szöveg valamelyik része.

Egyáltalán, honnan jött az ötlet, hogy a  Bibliát  vidd színre, az volt a célod, hogy közkinccsé tedd?
   –  Azt hiszem, nem gondoltam semmire, szerettem olvasni, elkezdtem szerkesztgetni,  volt első variáció, még több is, ki tudja végül hogy jutottam oda, hogy úgy éreztem, ez már tömör, a lényeget fejezi ki – ha lehet ilyet mondani a Bibliára -!

A siker téged igazolt, a nézők megértették, de visszatérve egyedi szereptanulási – és szövegmegtartási metódusodra,  mindig az éppen aktuális szerep határozta meg a mindennapjaidat? Melindaként, Psychéként, Jászai Mariként vagy mondjuk, még régebben a Mózes Cipporájaként és más klasszikus szerepeidben ugyanúgy  „bennük , velük éltél”, velük töltötted a hétköznapjaidat?
   –  Állandóan vannak bennem szövegek.  Ha valaki azt mondaná, nekem, hogy holnapután kellene néhány Arany balladát elmondani, melyiket tudom, -mert volt valaha Arany estem is -jónéhány a fejemben van. Legszívesebben  a Walesi bárdokat mondanám.

A Pesti Magyar Színház tagjaként közel 15 éve játszol Háy János Házasságon innen és túl c. darabjában. Havonta 2-3 alkalommal tűzik műsorra , ilyenkor a színház taxit küld érted és persze haza is vinne a kocsi, de…?
   –  Hát, igen, szeretek gyalogolni, sokat sétálok, ilyenkor leállítom a taxit a Széll Kálmán téren a sofőr nagy ijedségére, de megmagyarázom neki, hogy nekem szükségem van a friss levegőre, magának meg az alvásra, 35 perc alatt hazaérek, gyorsan járok, agyő!

Barátságos, növényekkel és szép tárgyakkal berendezett otthonba térsz haza. Jó könyvek és klasszikus lemezek vesznek körül. Könyvespolcodon örömmel fedeztem fel Esterházy Péter fényképét,  szereted a könyveit?
   –  Nagyon kedvelem, nem mondom, hogy sokszor találkoztunk, de néhányszor felléptünk vidéken, felolvastam tőle és utána beszélgettünk. Olykor előveszem valamelyik kötetét és beleolvasok .  Hiányzik a mai irodalomból. Nincs televizíóm ,Mozartot , klasszikus zenét hallgatok és olvasok.

Amikor utoljára Nálad jártam még Subával, okos puliddal is találkoztam, turnéid hű kisérője volt, mindig ott ült az autódban. Tudom, utána volt egy ötödik kutyád is. Most a teraszodra szoktatott madárkák etetése és a jóleső napi séták  töltenek el örömmel, amikor éppen nem játszol?
   –  94 évesen felelőtlenség lenne kutyát tartani.,Ha nagyon jóba lennék Istennel-nem vagyok rosszba- szoktam neki mondani, köszönöm szépen az életemet, a jó Isten áldjon meg!

Azt kívánom, a jó Istennel való párbeszéd tartson ki sokáig, bejelentkezem: a 100. születésnapodon is szeretnék Veled beszélgetni.

Képek a Magyar Színház Vizsolyi biblia előadásából