Az olvasópróba elején Cseke Péter, a teátrum direktora köszöntötte a darab alkotóit. „A Schroffenstein-család, ami nálunk A bosszú címet kapta, Kleistnek egy nagyon izgalmas, de nem sokszor játszott darabja. Örülök, hogy elvállalta a rendezést Kovács D. Dániel, és a tavalyi SZÍN-TÁR-as zsűrizése után ismét itt köszönthetjük, Kecskeméten. Újra velünk dolgozik Horváth Jenny, aki korábban az Állami áruház jelmeztervezője volt nálunk. Nagyon boldog vagyok, hogy elvállalta Rupert szerepét Horváth Lajos Ottó, aki először játszik Kecskeméten. Jó munkát kívánok mindannyiótoknak!” 

 

 

A Schroffenstein család, vagyis Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát. A shakespeare-i tragédiák hangulatát idéző műben két testvércsalád — az északi és déli Schroffensteinek — örökösödési harca fajul véres bosszúvá, ahol a múlt bűnei és a gyanakvás minden emberi köteléket szétfeszítenek. 

 

 

Kleist írása lenyűgözően érzékelteti, hogyan torzulhat el az igazság keresése, ha azt a félelem és a gyűlölet vezérli. A történet megrázó kérdéseket vet fel: Vajon megszakítható-e a gyűlölet örök köre? Képes-e a szeretet áttörni a bizalmatlanság falain? Az előadás közel hozza hozzánk a klasszikus mű aktuális üzenetét: amikor az emberek inkább ellenséget, mint testvért látnak egymásban, a végzet elkerülhetetlen.

 

 

Kovács D. Dániel, A bosszú rendezője 2015-ben végzett a Színművészeti Egyetemen Székely Gábor és Bodó Viktor osztályában. Azóta hol független, hol kőszínházi társulatokban rendez, főként Budapesten. „Kleist világával a Színművészeti Egyetemen találkoztam, és onnantól kezdve egyfajta mániámmá vált. Volt szerencsém a Szputnyik Hajózási Társasággal a Heilbronni Katicát megrendezni, később a Penthesileiával foglalkoztam, majd Nagyváradon színpadra vittem A Schroffenstein-családot” – emelte ki a rendező.

 

Kovács D. Dániel szerint Kleist műveit nagyon sokan félreértelmezik. „Rengeteg abszurd humor van bennük. 1802-ből maradt is fenn egy anekdota, ami jól bizonyítja ezt. Amikor Kleist felolvasta A Schroffenstein-családot a barátainak, olyan nevetésben tört ki a hallgatóság és maga a szerző is, hogy nem jutottak el a mű végéig.”

 

 

A rendező nem csupán a sorok közé rejtett abszurd humort szereti Kleist műveiben, hanem a szerzőre jellemző gyönyörű és elképesztően bonyolult nyelvi szerkezetet, amihez hű Forgách András fordítása is.

 

 

Emellett a történetmesélés pimaszságát is kedveli, vagyis azt, hogy ami az elején klasszikus drámának tűnik, annak a helyét később átveszi a széthulló világ. „Kleist az 1800-as évek elején A Schroffenstein-családdal egyfajta lovagkori zsánerdarabot írt. Ez a romantika kezdete volt, ami azt hozta magával, hogy ezek a középkori, misztikus, okkult történetek elkezdtek újra beférkőzni a köztudatba. Ezek mind komfortolvasmányok voltak sokak számára. Ebben látok egy erőteljes analógiát napjaink streaming szolgáltatóinak sorozataival, melyekben a misztikus, a fantasy vagy éppen a történelmi témák zökkentik ki a nézőt a mindennapokból.” 

 

 

A darab látványvilágát Horváth Jenny álmodta meg. A díszlettel szeretné megmutatni, hogyan tükröződünk ezerféle módon önmagunkban és a másik szemében. „Egy tükörlabirintust találtam ki. Azzal kísérleteztem, hogyan tudjuk azt az elveszettséget és azt a milliónyi fénytörést ábrázolni, ahogy a szereplők próbálják a részigazságokból a valóságot felfejteni” – árulta el Horváth Jenny.

 

 

A jelmezeknél a középkori öltözetek szolgáltak számára ihletforrásul. „A családoknak volt akkoriban egy címerük, amiket magukon viseltek, ez hasonlít kicsit a márkajelzésekhez, amit most mi a ruháinkon hordunk. Emellett pedig a skorpió és a béka anekdotája jutott eszembe a műről. Ez a történet arról szól, hogy a skorpió megkéri a békát, hogy vigye át a folyón, de a béka fél tőle, hogy meg fogja marni. A skorpió megígéri, hogy nem tesz ilyet, azonban a folyó közepén mégis megmarja a békát. Amikor a béka megkérdezi, hogy miért tette ezt, hiszen most mindketten meghalnak, a skorpió azt válaszolja, hogy nem tehet róla, ilyen a természete. A történet nyomán egy sötétzöld és egy bordó családot képzeltem el, és a viszonyrendszert ezekkel a színekkel is szeretném érzékeltetni.” 

 

 

A bosszú című darabunkban színpadra lép Horváth Lajos Ottó, Jankovics Anna, Orth Péter, Koltai-Nagy Balázs, Sirkó László, Sipos Imre, Märcz Fruzsina, Bori Réka, Fazakas Géza, Ferencz Bálint, Lakatos Máté, Csapó Virág és Vajda Boróka. 

 

 

A darabot Forgách András fordította. A rendező Kovács D. Dániel, a díszlet- és jelmeztervező Horváth Jenny, a dramaturg Tóth Kata, a sound designért pedig Csizmás András felel.