Két telt házas előadás keretében ismerhették meg a kecskemétiek Szenes Hanna élettörténetét hétfőn, a Kelemen László Kamaraszínházban.
A Hanna – Szabadesés több szólamban című darab egy végtelenül bátor, tettre kész, ugyanakkor rendkívül érzékeny fiatal lány története, akit mindössze 23 évesen kivégeztek.
Szenes Anikó, később Szenes Hanna (Cháná Szenes) zsidó származású magyar lány volt, tele ambíciókkal és életszeretettel. Asszimilált zsidó családba született 1921-ben, édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt.
Anikó, miután kitűnőre érettségizett, kivándorolt Palesztinába, hiszen magyarországi továbbtanulását a zsidótörvények ellehetetlenítették. Itt vette fel a Szenes Hanna nevet. Amikor Magyarországon eszkalálódott a háborús helyzet, megszólalt benne a tettvágy, és csatlakozott a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Társaival együtt ejtőernyővel dobták le őket Jugoszláviába, majd innen gyalog folytatták az utat Magyarországra, hogy megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Szenes Hannát a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották 1944-ben.
Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki.
Kétszer is megtöltötték a nézők a Kamaraszínházat
Hanna versei, naplója, édesanyja és bajtársai visszaemlékezései alapján készült el a produkció Widder Kristóf rendezésében, szintén az ő, valamint Bíró Eszter előadásában.
Az ötlet, hogy Hanna élettörténetét színpadra vigyék, Bíró Esztertől származik, aki 13 évesen, édesanyjától kapta meg Hanna naplóját. Az előadás dramaturgiáját Widder Kristóf Tóth Réka Ágnessel együtt alkototta meg, a látványvilágért pedig Pető Kata felelt, aki egészen különlegesen hangulatot teremt szimbolikus eszközhasználattal, organikus anyagokból, amelyek egyrészt Hanna írói vágyát jelenítik meg, másrészt nagyon sok mindent, ami a történetben előkerül. A prózai előadást olykor kiegészítik Födő Sándor zeneszerző zenéi, amelyet a két szereplő szólaltat meg egy kis “hátizsáknyi” zongorán, sansulán és csellón.
Az előadás előtt, a Kamaraszínház előcsarnokában, a korábban érkezők megtekinthették a Mazsök által létrehozott Szenes Hanna kiállítást, amely segített ráhangolódni a történelmi időszakra.
A nézők kíváncsian hallgatták a színművészek történeteit az előadás születéséről
Az előadást követően pedig interaktív beszélgetésre várták a nézőket, akik szép számmal maradtak, és érdeklődve hallgatták a szereplők háttértörténeteit a darab formálódásáról, illetve a szintén zsidó gyökerekkel rendelkező Bíró Eszter személyes kapcsolódását a témához.
Az előadás a Füge Produkció, a Szentendrei Teátrum és a Miss Biro Publishing közös produkciója.
Az előadás a Mazsök, a Kecskeméti Nemzeti Színház, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg.
Interjúk
Művészek írták
Művészek írták
