Pavel Stantchev neve elsősorban a média világából ismert, hiszen az elmúlt évtizedekben számos európai lap és televízió meghatározó vezetője volt. 2019-től 2025-ig Magyarországon, a TV2 vezérigazgatójaként dolgozott. Azt kevesen tudják róla, hogy az írás mindig is fontos szerepet játszott az életében. Első színművében, amit a Ruszt József Stúdiószínházban mutat be a teátrum, nehéz történelmi és erkölcsi kérdéseket feszeget. 

„Az Egy éjszaka, két reggel egy emocionálisan nagyon erős darab. Azért is volt ilyen nagy hatással rám, mert nagyon sok mindenről szól: barátságról, odaadásról, árulásról, kétségbeesésről, szerelemről, nyitottságról, elfogadásról” – árulta el a darab rendezője, Cseke Péter. „Bár a történet eredetileg Bulgáriában játszódik, de szándékosan nem akartam, hogy ez elhangozzon az előadásban. A második világháború utáni években ugyanis minden szocialista országban hasonló események zajlottak le. Ez egy szörnyű forgatókönyv volt, ami a szovjet felsővezetéstől jött. Ennek kapcsán Magyarországon elég csak Nagy Imre nevét megemlítenem. Pavel Stantchev darabja igazi jutalomjáték három kiváló színművészünknek” – emelte ki Cseke Péter. 

Kosztovot, a korábbi miniszterelnök-helyettest Ferencz Bálint alakítja, Gesev, az Állambiztonsági Hivatal igazgatója szerepében Pál Attila lép színpadra, Liza, a költőnő megformálója pedig Hajdú Melinda. Cseke Péter szerint mindhárom karakter nagyon jól megírt, sokrétűen ábrázolható szerep.

„Kosztov egy mély sorból érkező nagyon tehetséges, okos férfi, akit beszippant a politika, és onnantól kezdve nincs megállás. Feljut a ranglétra csúcsára, de bedarálja a rendszer. Gesev az állambiztonság embere, aki mindig a helyén van. Jöhetnek-mehetnek rendszerek, uralkodók, ő mindig ugyanaz marad. Más névvel, más arccal, de ő egy állandó figurája a történelemnek. A darab harmadik szereplője pedig Liza, a költőnő. Az ő alakjában nagyon érzékletesen és szépen fogalmazta meg a szerző a művészek kiszolgáltatottságát, küzdelmeit, hogy mit tehet egy alkotó, ha elhallgattatják. Emellett megjelenik a darabban Liza szépsége, bája, és az el nem múló szerelme a férfi iránt, akit ifjú kora óta szeret.”

Nézőként úgy érezhetjük, hogy a darabban megjelenő érzelmeket, a díszlet falai sokszorozva verik vissza ránk. Egy cella szűkös terében játszódik a történet, és ez a helyszín felerősít minden érzést, minden elhangzott mondatot. A díszlet átvilágítható, és ez az érdekes megoldás fontos szimbólumokat rejt. 

„A történet egy realista jelenettel indul, majd egy szürreális világba érkezünk, amit Kosztov, a cella foglya álmodik. A főhős egy valós személy volt, akit 1942-ben halálra ítéltek, majd a büntetését életfogytiglanra változtatták. Néhány évvel később azonban újból elítélték, méghozzá kötél általi halálra. Pavel Stantchev darabjában egy akasztófa van a cellában, ami az én olvasatomban egy kicsit szimbolikus jelentőséggel is bír. Amint a fény átvilágítja a falat, láthatóvá válik a kötél, és Kosztov sokszor szembesül azzal, hogy mi vár rá. De a háttér még egy fontos szimbólumot rejt, magát a halált, amit dallamokba öntött Tóth Jázmin hegedűművész. A Jázmin által megálmodott muzsika végigköveti Kosztov életét.”

Cseke Péter számára nemcsak azért volt különleges feladat az Egy éjszaka, két reggel színpadra állítása, mert nagyon erős hatást váltott ki belőle a darab, hanem azért is, mert családi szálak miatt is érintett ennek a korszaknak a kegyetlenségeiben.

„A nagybátyám nagyon hasonló életutat járt be, mint Kosztov. A darabban szereplő miniszter-helyetteshez hasonlóan őt is bedarálta a politika, megverték, és belehalt a belső sérüléseibe. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről az időszakról, hogy a fiatalokban is tudatosítsuk, hogy milyen volt ez a korszak. Szeretném, hogy megértsék, hogy most milyen kegyelmi korban élünk Magyarországon, hiszen ez nem volt mindig így. Bízom benne, hogy Pavel Stantchev is meg lesz elégedve az előadással, ha megnézi ennek a három csodálatos színésznek az alakítását, akik életre keltik az általa megírt történetet.”