„Elképesztően nagy megtiszteltetés számomra, hogy Kecskeméten műsorra tűzték a darabomat. Amikor elképzeltem, hogy hol szeretném színpadon látni a történetet, pontosan egy ilyen színházat láttam magam előtt” – emelte ki Pavel Stantchev a Ruszt József Stúdiószínházban, a saját drámájából született előadás díszletével körülvéve. „Ez a darab nem való nagyszínpadra, nem való kamerák elé. Pontosan egy ilyen kicsi, intim térbe képzeltem el. Nagyon boldog vagyok, hogy most itt lehetek, és hálás vagyok Cseke Péternek, hogy színpadra vitte” – tette hozzá Pavel Stantchev. 

A francia-bolgár származású szerző neve elsősorban a médiából ismert: több mint három évtizeden át töltött be vezető pozíciókat számos televíziós és médiacégnél. 2019 és 2025 között a TV2 vezérigazgatójaként dolgozott Magyarországon. Bár a pályája elkanyarodott a média világába, de az írás mindig is fontos része volt az életének. „A nagyszüleim nyomdászok voltak, így könyvek és újságok között nőttem fel. Viszonylag korán elkezdtem írni, és 22 évesen már megjelent az első novelláskötetem.”

Az Egy éjszaka, két reggel című darab első változata közel tíz évvel ezelőtt született meg, majd a történet még hosszú ideig érlelődött benne. „2016-ban kezdtem el írni, de aztán félretettem egy kicsit. A covid ideje alatt vettem elő újra, és átdolgoztam” – tudtuk meg a szerzőtől.

Az Egy éjszaka, két reggel középpontjában Trajcso Kosztov, egykori miniszterelnök-helyettes tragikus sorsa áll. A darab a sztálinizmus éveibe kalauzolja a nézőt, egy olyan korszakba, amikor a hatalom a saját híveit fordította egymás ellen. A történet három ember találkozását meséli el: egy halálraítélt politikus, az állambiztonság vezetője és egy költőnő néznek szembe a múlttal, a bűneikkel, a sebeikkel és azzal, mit jelent emberségesnek maradni az embertelenségben.

A kommunista diktatúra Pavel Stantchev családjának életében is nyomot hagyott. A nagyszüleitől abban az időszakban vették el a nyomdájukat. A családjukkal történt események mellett nagy hatással volt rá egy könyv is, amiben arról olvasott, hogyan zajlott Kosztov bírósági pere. „Teljesen ledöbbentett az, hogy lehet valakit gyakorlatilag a semmiért elítélni.  De fontos hozzátennem, hogy a célom nem az volt, hogy a pontos történelmi eseményeket adjam vissza. A darab Kosztov képzeletében, az utolsó álmában játszódik. Mindenki számára más tanulsággal szolgálhat az előadás. Számomra talán az egyik legfontosabb kérdés az, hogy vajon mi az, amit fel tudunk adni, és mi az, amit már nem áldozunk fel. A főszereplő egy fontos döntés előtt áll: milyen kompromisszumot vállal be a saját életéért?” – hangsúlyozta Pavel Stantchev.

Kosztovot Ferencz Bálint, Gesevet Pál Attila, Lizát pedig Hajdú Melinda formálja meg az előadásban. Tóth Jázmin, a színház hegedűművésze improvizatív játékkal segíti a dramaturgiát, dallamokká formálja a halál jelenlétét. A díszletet és a jelmezeket Gyarmati Dóra tervezte, darab irodalmi konzultánsa pedig Galambos Attila volt.