Hírek

Egy gitár, egy énekes, egy rendkívüli díszlet – Cseh Tamás világa új életre kel Jancsó Előd most készülő egyéni előadásában, melyet Balázs Attila rendez. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház Mélyrepülés című produkciója egy órányi utazás az emberi lélek mélységeiben.
Cseh Tamás Mélyrepülés című albuma nem csupán egy történet, hanem egy életérzés, egy korszak lenyomata, amely az emberi lélek mélyrétegeit kutatja. Az album nosztalgikus időtlenséget árasztó szövegeit Csengey Dénesnek köszönhetjük, aki az 1980-as évek magyar valóságát éles, de gyakran megindító részletekkel tárja elénk.
A Cseh Tamás előadásában készült album ősbemutatóját 1986. májusában tartották, de témái ma is aktuálisak, hiszen az emberi lét alapvető kérdéseit feszegetik: a szabadságvágy, a kiútkeresés és az önmegvalósítás ma is fontos kérdések.
„Gyere Zsuzsika, azt hiszem, hogy én fellépnék a színházadban, nagy előadás lenne. Van a színpad, fönt farsangi díszek, lent egy éttermi asztal, meg egy szék. Én annál ülök és nézek és mindenre képes vagyok. […] Mindenki érzi majd, hogy azonnal énekelni kezdek egy különös hangfekvésben, az ország meg sutty, sutty, sutty, fölfelé, én nem kezdek énekelni persze, a feszültség meg nőttön nő és szállunk mindannyian egy helyben. Mélyrepülés. Mélyrepülés ez lenne a címe.” – Csengey Dénes-Cseh Tamás: Mélyrepülés
Jancsó Előd személyes kötődése Cseh Tamás dalaihoz meghatározó eleme az előadásnak. A dalokban kirajzolódik egy belső utazás: repülés és zuhanás, érzelmi és egzisztenciális válság, szabadságvágy és tehetetlenség – ezekre az érzésekre ráerősít az Albert Alpár által tervezett díszlet is.
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György